Egyes virslik nem nevezhetők virslinek

Nincs igazi szilveszteri trakta legalább pár szál virsli nélkül. A magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ezért minden évben e termékek laborellenőrzésével zárja fogyasztóvédelmi vizsgálatait. 2021-ben húszból öt virslinél tapasztaltak valamilyen jelölési hibát – tájékoztatott az MTI

A minisztérium kiemelta: a Magyar Élelmiszerkönyv a virsli megnevezés használatát minimális fehérje- és maximált zsír-, víz- és sótartalomhoz köti. Az ITM akkreditált laboratóriumának vizsgálata húsz húskészítmény összetevőit, a virsli megnevezés feltüntetésének előírásszerűségét ellenőrizte. Az elmúlt időszak tapasztalatai kedvezők voltak, ám az idén feltárt öt helytelen jelölés váratlan visszaesést jelez.

2021-ben két termék zsírtartalma magasabb volt a megengedhetőnél, ezek így a továbbiakban nem árusíthatók virsliként. További két hentesáru esetében a címkén szereplő tápértékadatok nem egyeztek meg a laborban mért mutatókkal. Az egyikben zsírból volt több a csomagoláson jelzett mennyiségnél, a másiknak a zsírtartalma lefelé, fehérjetartalma felfelé tért el a tájékoztatástól. Ritkaságszámba menő, különös hibát vétett az ötödik elbukott virsli forgalmazója. A termék tényleges sótartalma megfelelt az előírásoknak, ennek ellenére a feliratban a megengedettnél magasabb értéket szerepeltettek.

A kifogásolt virslik gyártóival szemben megtévesztő tájékoztatás és az előírások be nem tartása miatt fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult. A jelölési hibás termék csak akkor forgalmazható, ha a címkén tévesen feltüntetett értéket a valós mennyiségre javítják. Az Élelmiszerkönyvben megengedett legmagasabb zsírtartalmat felülmúló árucikk virsli megnevezéssel nem, helyette egyéb húskészítményként árusítható. A vizsgálati eredményeket összegző táblázat a fogyasztóvédelmi honlapon érhető el.

Az ITM célja az ismétlődő vizsgálatokkal, hogy a vásárlók hiteles információk alapján az előírásoknak mindenben megfelelő termékek közül válogathassanak az üzletekben.

A hagyományos (jó minőségű) virsli alapanyaga 40% marhacomb, 35% disznószalonna, 20% jég, emellett fűszereket tartalmaz, ezeket az alapanyagokat a krémességig pépesítik a jéggel, amit fokozatosan adagolnak, majd a prádnak nevezett húspépet bélbe töltik (többnyire juh vékonybélbe, emészthető, fehérje vagy cellulóz alapú mesterséges bélbe), főzik és esetleg füstölik. A pépesítésnek köszönhetően a végtermék egységes szerkezetű és színű.

A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) szerint a virsli „legfeljebb 30 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) füstöletlen vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú készítmény. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 40%”.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Ízléstelen és drága – így szórják a pénzt karácsonyi „díszekre” egyes bihari önkormányzatok

Következő hír

Az RMDSZ-es szállításügyi államtitkár leváltását kérik a fuvarozók

Related Posts
Total
0
Megosztás