Miközben valódi kormányzás helyett továbbra is a látványpolitizálás uralja a Magyar Péter-féle mindennapokat, a vasárnapi paksi programmal is a politikai showműsor folytatódott. Ráadásul Ruszin-Szendi Romulusz és Kapitány István miniszterek csónakja lerobbant és sodródni kezdett a Dunán, a főnökük meg kinevette őket.
A kormány látványpolitizálása ma is folytatódott. Magyar Péter Pakson tartott sajtótájékoztatót, majd vízi bejárásra invitálta az újságírókat, miközben folyamatosan kommentálta az eseményeket. A showműsor azonban hamar váratlan fordulatot vett: a közpénzen végeztetett zsírleszívása óta „tokatábornoknak” becézett Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi minisztert és a Shell-ügynök Kapitány István gazdasági minisztert szállító csónak motorja elromlott, a két miniszter pedig lemaradt és sodródni kezdett a Dunán. Magyar ezt látván azt kérdezte, normális-e, hogy a honvédelmi miniszter sodródik, miközben senki nem menti ki, majd amikor közölték vele, hogy a két miniszter „meg van mentve”, még oda is szúrt egyet Ruszin-Szendinek, hogy „nem őszinte a honvédelmi miniszter mosolya”.
De a miniszterelnök a meghökkentő kijelentésekkel sem maradt adós: Magyar Péter már az október 23-i ünnepséghez is a magánszféra támogatását kéri. Arra szólította fel a magyar kis- és nagyvállalatokat, valamint a Magyarországon működő nemzetközi cégeket, hogy járuljanak hozzá az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára tervezett megemlékezésekhez. Mert ha nem, akkor…
Még Török Gábor balliberális politikai elemző sem – aki eddig csak a polgári oldalt regcumozta –sem hagyta ezt szó nélkül. Szerinte míg az Orbán-kormány egyik legfontosabb intézménye, logikája és stratégiája volt az, amit ő hatalomgyárnak és hatalomgyártásnak nevezett, annak az volt a legfontosabb célja, hogy gyakorolja, megtartsa és újratermelje a politikai hatalmat. Ezzel szemben a Magyar-kormány – gyakorlatában és sikerkritériumában – sokkal inkább tűnik műsorgyárnak és műsorgyártásnak. Az látszik a legfontosabb céljának, hogy a kormányzást és annak vezetőjét folyamatosan megjelenítse, egy sajátos (ön)rendezői kormányzást folytasson.
Már Puzsér Róbert, a Tisza-áradás hírhedt hullámlovasa is beállt azok közé, akik szerint lejárt a 100 napos türelmi idő: egy hosszú publicisztikában fejtegette kétségeit a Magyar Péter-féle politikai showbiznisszel és annak közhasznúságával szemben.
