Együtt akarunk működni az RMDSZ-szel, de kettőn áll a vásár – mondta Tőkés László elnök az Erdélyi magyar Nemzeti Tanács szombati sepsiszentgyörgyi küldöttgyűlésén. Hangsúlyozta, az egész magyar közéletet és politikát felül kell vizsgálni.
A küldöttgyűlése a nemzeti kisebbségek jogairól szóló romániai törvénytervezet benyújtásáról szavazott meg cselekvési tervet. A tízpontos tervet Tőkés László megbízásából Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke terjesztette elő, ismertetve az előzményeket, hogy mi történt az autonómiaprogrammal az EMNT 2003-as megalakulása óta.
Felidézte: a regionális autonómia kerettörvénye 15 évig porosodott a román parlament valamelyik fiókjában, az RMDSZ ugyanakkor kompromittálta az autonómiaharcot, amikor kidolgozta a saját tervezetét, ezzel megtörve az ügy körül kialakult konszenzust, és alkotmánymódosításhoz kötötte a jogszabályt, amivel a bizonytalan jövőbe tolta ki annak a benyújtását. Előrelépésként értékelte a hárompárti autonómianyilatkozat 2018-as aláírását, amit Szili Katalin, a magyar miniszterelnök autonómiakoncepciók összehangolásáért felelős megbízottja szorgalmazott, és ami a továbbiakban a referenciadokumentum lehet az ügy képviseletében.
Most új helyzet van, hiszen az RMDSZ a 2020-as választások után bekerült a kormányba, a kisebbségi törvény pedig a kormányprogramba. A nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvénytervezet eszköz és lehetőség az EMNT integrált autonómiaprogramjának gyakorlati megvalósítására, ne utasítsuk el azt – fogalmazta meg az első tételt Toró T. Tibor.
A cselekvési tervben szerepel, hogy az EMNT egyeztetést szorgalmaz a politikai pártokkal, hogy konszenzusos tervet dolgozzanak ki, amelynek kiindulópontja lehet a hárompárti autonómianyilatkozat. A tervezet legyen kerettörvény jellegű, teremtsen jogalapot a személyi elvű, a kulturális, illetve a területi autonómia különböző formáinak, ugyanakkor legyen hibrid jellegűen részletező, a paragrafusokban fejtsék ki a különböző közösségi jogokat.
Fontosnak tartják azt is, hogy teremtse meg a belső demokratikus pluralizmus lehetőségét. A cselekvési tervben az áll, hogy alakuljon munkacsoport az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) szakpolitikusaiból, a küldöttgyűlés felkéri az EMNP politikusait, hogy képviselje elképzeléseiket. Elvárják, hogy az RMDSZ a konszenzusos álláspontot érvényesítse a kormánykoalícióban a román partnerek előtt. Igénylik az anyaország nemzetpolitikai támogatását, ugyanakkor tudomásul veszik, hogy a háború miatt az autonómia ügye nehéz helyzetben van, „keskeny az ösvény, amin haladni lehet”, hogy ne ragasszák az ügy képviselőire a háborúpárti, putyinista, szeparatista stb. címkéket, ezért összehangolt külpolitikai cselekvést szorgalmaznak.
Tőkés László a cselekvési terv megszavazása előtt felvetette, hogy akkor is dolgozni kell a tervezeten, ha az RMDSZ-szel nem tudnak megegyezni, így végül az is belekerült, hogy ha az év végéig a megegyezés nem jön létre, nyilvánosságra hozzák a saját kisebbségi törvénytervezetüket.
