Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület Székelyudvarhely címerét ért támadások kapcsán foglalt állást kiállva a történelmi szimbólumok változatlan alkalmazásáért.
Az egyesület a sajtóhoz eljuttatott állásfoglalásában elképesztőnek tartja, ami ma Romániában megtörténhet, hogy „szó szerint az utcáról támadásokat lehet intézni tudományosan megalapozott, hivatalosan elfogadott jelképek ellen”.
Szekeres Attila István, az egyesület elnöke, a címertudományok doktora kifejti, hogy a címerek jellemzője az állandósult használat, minél régebbi egy címer, annál értékesebb. Erdélyben is léteznek több évszázados, sőt több mint fél évezredes címerek, amelyekre büszkék lehetünk.
Mint ismert, Székelyudvarhely címerének ügyét a legfelsőbb ügyészség vizsgálja, mert egy állatvédő egyesület feljelentette, mondván, hogy a jelkép állatkínzásra bujt fel.
„Ki állapítja meg, hogy történt-e bűncselekmény, hiszen Romániában mindössze hat szakember doktorált heraldikából, és még néhány történész, művészettörténész ért hozzá, de nem sokan” – tette fel a kérdést a heraldikus.
A város címerét tavaly fogadta el a kormány, a karddal átszúrt szív az áldozathozatal jelképe, a medvefej a bátorságé, ezek a jelképek több mint fél évezredesek, és Székelyudvarhely címerében, pecsétjében való használatuk több mint három évszázados. A címer a városi tanács általi elfogadása után átment három tudományos szűrőn, a Hargita megyei címervizsgáló bizottság, a bukaresti övezeti heraldikai bizottság, végül a Román Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottsága véleményezte kedvezően, és a közigazgatási minisztérium terjesztette fel kormányhatározatra, de még a Parlament Törvényhozói Tanácsa is rábólintott.
„Szeretnénk tudatosítani, mint ahogyan az utcáról betévedt ember sem írhatja elő a sebész orvosnak, hogy a páciens veséjét műtse meg a mája helyett, úgy a heraldikában sem kellene az útszélről bekiabálni. A címertudományt hagyják a címertudósokra!” – szögezte le állásfoglalásában az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke.