A korábbi időkapszulákban talált dokumentumok másolatait és új, a jövőnek szóló üzenetet is elhelyeztek a csíksomlyói kegytemplom új toronygombjaiban. Ebben a kegyhely felújítási munkálatairól és az Erdélyi Ferences Rendtartomány előtt álló kihívásokról is beszámolnak a székelyföldi Szűz Mária-kegyhely működtetői.
A kegytemplom két tornyának keresztjeit és új toronygombjait csütörtökön helyezték fel a helyükre. Az ezekbe tett dokumentumok a kegytemplom és a kolostor jelenlegi állapotát, az elmúlt évek felújításait, a ferences közösség életét és a Kisebb Testvérek Szent István Királyról nevezett Erdélyi Rendtartomány – amelynek jelenlegi tartományfőnöke fr. Urbán Erik OFM – helyzetét örökítik meg.
A nevezetes székelyföldi templom és a hozzáépült kolostor átfogó felújítása 2024 őszén kezdődött. A javítás a tetőzet és a csatornák állapota miatt vált sürgőssé. Tavaly a szentély és a templomhajó tetőzetét, valamint a templom homlokzatát újították fel, idén a homlokzatok és a tornyok javításával folytatódott a munka. A kolostor újrafedése és homlokzatainak javítása jelenleg is zajlik. A felújítás költségeinek jelentős részét a hívek adományai fedezték. Emellett a magyar kormány, a román művelődési minisztérium, a csíkszeredai és a Hargita megyei önkormányzat is támogatta a munkálatokat.
Az időkapszulába került levélben a szerzetesek a kegyhely lelki életének fontosabb mozzanataira is kitérnek. Beszámolnak arról, hogy a kegytemplomban vasárnaponként sokan vesznek részt a szentmiséken, az elsőszombati gyertyás körmeneteken pedig rendszeresen több ezren imádkoznak együtt. A pünkösdi búcsúra évente 300-400 ezer zarándok érkezik a csíksomlyói hegynyeregbe.
A dokumentum a csíksomlyói ferences közösség tagjait és szolgálataikat, valamint az Erdélyi Ferences Rendtartomány helyzetét is bemutatja. Leírják benne, hogy a szerzetesek létszámának csökkenése miatt a rend római vezetése a struktúra átalakítására szólította fel a közösséget, így a provincia jövőbeni működésének újragondolása előtt állnak. Elképzelhető, hogy beolvasztják a magyarországi központú Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartományba, és még ez lenne a jobbik eset…
A levélben kitérnek arra is, hogy augusztus 20-án ünneplik a kegytemplom felszentelésének 150. évfordulóját. Ezen két ferences szerzetes – Ágoston és Márk testvér – első fogadalmát teszi le.
A két új időkapszulába egyébként azoknak az iratoknak a másolatai is bekerültek, melyeket a jobb torony keresztjében találtak július 8-án. Ezeket július 13-án bontották fel a Gyulafehérvári Főegyházmegye levéltárosai és művészettörténésze a csíksomlyói ferences szerzetesek és a felújítást végző szakemberek jelenlétében. Az iratokat azóta restaurálták. Az időkapszulákba a régi iratok másolatai és a csíksomlyói ferences szerzetesek által aláírt levél mellé a Csíksomlyó Magazin egy-egy példányát, az idei pünkösdi búcsú programfüzetét és egy-egy búcsús jelvényt is tettek.
A jövő nemzedékeinek szóló üzenetként egy P. Eloi Leclerc-től származó idézetet választottak. Ebben a szerző egy család képén keresztül ír Isten szeretetéről, akit egy felnőtt fiait minden körülmények között hazaváró családapához hasonlít.
Az új időkapszulákat és a kereszteket Albert István, azaz fr. Leánder OFM csíksomlyói házfőnök áldotta meg. Ezeket emelődaruk segítségével helyezték fel a kegytemplom két tornyára.
A csíksomlyói kegytemplom és kolostor története a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között felépítették az első gótikus templomot és az ugyancsak gótikus kisméretű kolostort. A templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Az épületeket a 17–18. században többször javították, bővítették, a templom 1802-re azonban kicsi lett, és új templom építése mellett döntöttek. Az új barokk istenházát Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni. A tornyok építését 1830-ban fejezték be. A homlokzaton álló Mária-szobor 1837-ben készült réz-ötvösmunka, Rothenbacher brassói ötvösmester alkotása. A templomot 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel, 1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor (kisbazilika) rangra emelte. A napjainkban látható kolostort 1773–1779 között építették hozzá a templom déli oldalához, az egyemeletes épület egy téglalap alakú belső udvart zár körül.
