A „független” oknyomozó újságírók pénzelése

Van egy szervezet, úgy hívják, hogy a Szervezett Bűnözés és Korrupció Jelentési Projekt (OCCRP). Ezt 2008-ban alapították a Balkánt sújtó „korrupció és szervezett bűnözés” felderítésére. Azóta a szervezet egy több mint 200 újságírót alkalmazó konglomerátummá nőtte ki magát, amely évente több tízmillió dolláros költségvetésből gazdálkodik és világszerte több mint 70 médiapartnere akad, köztük olyan befolyásos médiumok, mint a New York Times, a Guardian és a Der Spiegel. Pataki Zoltán nézett a kulssziák mögé, s a Mandineren írta meg, mit látott.

A szervezetről azt hihetnénk, hogy bizonyos szakmai sztenderdek szerint működik. Azonban nemrég kiderült, hogy korántsem ez a helyzet. A francia Mediapart és partnerei nyilvánosságra hoztak ugyanis egy jelentést, ami rávilágít az OCCRP tulajdonosi hátterére, finanszírozási forrásaira, valódi céljaira és célkitűzéseire, mindarra, ami eddig a „tiszteletreméltó” nemzetközi szervezet leple alatt folyt.

Már az is beszédes, hogy egyébként az anyag elkészítésében részt vett a német Norddeutsche Rundfunk (NDR) is, ők azonban saját anyagukat nem publikálták, ugyanis kőkemény fenyegetéseket kaptak nem mástól, mint éppen az OCCRP-től. A többi szervezet ettől függetlenül nyilvánosságra hozta, amit talált. Kiderült ugyanis, hogy a magát független oknyomozó újságírói szervezetként bemutatót OCCRP legfőbb finanszírozói közé tartozik az amerikai kormány Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID), a National Endowment for Democracy (NED), valamint a Soros Alapítvány (micsoda meglepetés!).

A most publikált jelentés szerint az OCCRP 2008-as megalapítása óta legalább 47 millió dollárt (222 millió lejt) kapott amerikai kormányzati forrásokból. A már említett NDR-nek Drew Sullivan, az OCCRP társalapítója és kiadója elmondta, az amerikai kormány döntő pénzügyi támogatást nyújt a szervezet működéséhez. Sullivan azt is kijelentette: „Nagyon hálás vagyok az amerikai kormánynak a támogatásért.”

Persze ez önmagában nem feltétlenül jelentene sokat – számos civil szervezet és médium kap pénzt az amerikaiaktól (Magyarországon példál az amerikai Külügyminisztérium által kistafírozott Telex), azonban a jelentés elég egyértelműen leírja, hogy az amerikai kormány a pénzért cserébe befolyással is rendelkezik a szervezetre. Azon túl, hogy az Egyesült Államok vezetése egyértelműen meghatározza, hogy aktuálisan éppen mely országcsoportokkal és témákkal foglalkozik a szervezet, Washingtonnak joga van megvétózni a szervezeten belüli kulcsfontosságú személyi döntéseket. Vagyis megmondják, miről szabad írni, és azt is, hogy miről tilos. Az OCCRP szerint persze az amerikai kormány sosem él ezzel a jogával. Shannon Maguire, az USAID munkatársa egy nyilatkozatban ugyanakkor elismerte, hogy az ügynökségnek „joga van beleszólni” a személyzeti döntésekbe.

A szervezet jelentős pénzt kap magánadományozóktól is, ezek közül kiemelkedik a Soros György által alapított Open Society Foundations (OSF). Az OCCRP szoros kapcsolatban áll a Globális Korrupcióellenes Konzorciummal (GACC), amely az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által társfinanszírozott program. Ebben többek között részt vesz az a a Transparency International (TI) is, amelyről nemrég a magyar Szuverenitásvédelmi Hivatal kiderítette: manipulál, dezinformál és globális érdekeket szolgál. A hivatal megállapította, a TI nemzetközi hálózatának magyarországi alapítványa egy globális lobbihálózatba illeszkedve politikai nyomásgyakorló tevékenységet fejt ki. A TI nemzetközi hálózatának magyarországi alapítványát döntően külföldről pénzelik. A nagy támogatóik között szerepelnek például Soros György Nyílt Társadalom Alapítványai és az Európai Bizottság. De nyugati országok közvetlenül is támogatják őket.

A GACC elsődleges feladata egyébként, hogy az OCCRP cikkei alapján bírósági vizsgálatokat, szankciós eljárásokat és a civil társadalom mozgósítását indítsa el, utóbbit éppen a Transparency 65 országban jelen lévő helyi szervezeteinek támogatását felhasználva. Mike Henning, az USAID munkatársa szerint az OCCRP munkája az amerikai külpolitika előmozdításának kulcsfontosságú eszköze. „A finanszírozásnak összhangban kell állnia az USA külpolitikai és gazdasági érdekeivel, és elő kell mozdítania azokat” – tette hozzá.

Az USAID pedig magyarországi szervezetek számára is bőkezűen osztogatja a forrásokat. Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Samantha Power volt amerikai ENSZ-nagykövet vezetésével újraindította tevékenységét Magyarországon az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID). Az utóbbi években nagyjából összesen 1,2 milliárd forint (31 millió dollár) landolt magyarországi szervezeteknél. A USAID vezetője februárban bejelentette, csatlakoznak az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Budapest Pride tevékenységéhez.

A Soros-féle Közép-európai Egyetemnek (CEU) 2014-ben közel 24 ezer dollárt, azaz több mint 8 millió forintot folyósított olyan nem túl költséges dolgokra is, mint például környezetvédelmi hallgatói csoportok hálózatának kiépítésére. A baloldali aktivista, Gulyás Márton által vezetett Partizán csatorna két amerikai pályázaton összesen 67 millió forint nyert el.

A USAID-del az a National Endowment for Democracy (NED) is szorosan együttműködik, amely szintén biztosított forrásokat az Egyesült Államokban bejegyzett Action for Democracy nevű szervezet részére, amely négymilliárd forinttal támogatta a magyar baloldalt, illetve annak szereplőit a 2022-es választási kampány során.

Ezek után már nem nehéz rájönni, hogy mi is valójában az OCCRP. Az amerikai kormány eljuttatja a megfelelő információkat az OCCRP-hez, a szervezet ezeket megfelelően „tálalva” továbbítja a médiapartnereihez. Ezzel indokot szolgáltatva az amerikai hírszerző ügynökségek és kormányzati szervek beavatkozásához.

Az OCCRP honlapján Magyarországra rákeresve jelenleg is számos olyan cikket találhatunk, amelyek a magyar korrupcióról szólnak, megkérdőjelezik a magyar választások tisztaságát, vagy éppen a szólás- és médiaszabadság kapcsán fogalmaznak meg éles bírálatokat. Ami éppen egybevág azokkal a vádakkal, amelyeket a budapesti amerikai nagykövet, David Pressman is előszeretettel hangoztatott dicstelen működése alatt, aminek sajnos még mindig nincs vége…

Total
0
Megosztás
Előző hír

Az iszlám fundamentalisták elfoglalták Damaszkuszt

Következő hír

Fellobbant a második gyertyaláng

Related Posts
Total
0
Megosztás