A moldovai hatóságok korrupció gyanúja miatt 2025. március 25-én őrizetbe vették Gagauzia vezetőjét, Jevgenyija Gucult. Aki azóta is fogdában ül. Gagauzia a Moldovai Köztársasághoz tartozó autonóm régió, amelynek vezetője, Gucul baskán korábban figyelmeztetett: ha Moldova egyesül Romániával, Gagauzia kikiáltja a függetlenségét.
A fenti hír kapcsán legelőbb a következő két kérdést tettem fel magamnak.
– Vajon Jevgenyija Gucul (Evgeniya Guţul) miért tartja nem kívánatosnak gagauz szempontból a Romániával való egyesülést?
– Netalán mert tisztában van azzal, hogy a mindenkori bukaresti vezetés valamiféle főbenjáró bűnnek állítja be és nem tűri meg a kisebbségek autonómiáját?
Ezek szerint – folytattam tovább magamban a gondolatmenetet – a jelenlegi Gagauzia autonóm régióban pontosan tudják, hogy amikor Romániában „európaiságot” emlegetnek, ez alatt nem azt értik, amit sok más európai országban.
Nem azt, amit Spanyolországban Katalónia esetében értenek – vagyis nem azt, hogy egy több mint 8 milliós népesség, amelynek tagjai több mint felerészben a kasztíliait, több mint 40 százalékban a katalánt vallják anyanyelvüknek, olyan autonóm közösség lehet, amelynek területén három nyelv hivatalos: a katalán, a spanyol és az okszitán.
Nem azt, amit Spanyolországban Baszkföldre vonatkoztatva értenek – vagyis nem azt a több mint 2,2 milliós autonóm közösséget, amelynek tagjai felerészben csak spanyolul, kb. 30 százalékban spanyolul és baszkul, tizenvalahány százalékban csak baszkul tudnak, ahol két nyelv hivatalos: a baszk és a spanyol.
Nem azt, amit Spanyolországban Galicia esetében értenek – vagyis nem azt, hogy egy több mint 2,7 milliós autonóm közösségnek két hivatalos nyelve lehet: a spanyol és az óportugállal rokon galiciai (galego).
Nem azt, amit Spanyolországban Navarra autonóm közösség alatt értenek – vagyis nem azt, hogy egy közel 700 ezer fő által lakott területnek két hivatalos nyelve lehet: a spanyol és a baszk.
Nem azt, amit a finnek a túlnyomórészt svéd anyanyelvűek által lakott Åland-szigetek esetében értenek – vagyis nem azt, hogy ez a terület Finnországnak olyan autonóm tartománya, amelynek két hivatalos nyelve van: a svéd és a finn.
Nem azt, amit Szerbiában Vajdaság Autonóm Tartomány alatt értenek – vagyis nem azt, hogy egy több mint 1,7 milliós lakosú területnek, amelyen egyebek között közel 1,3 millió szerb, 250 ezer magyar, több mint 50 ezer szlovák, 47 ezer horvát, 43 ezer cigány, több mint 25 ezer román él, hat hivatalos nyelve lehet: szerb, magyar, szlovák, horvát, román és vajdasági ruszin.
Nem azt, amit Olaszországban Trentino-Alto Adige autonóm régió (azaz Dél-Tirol/Südtirol) alatt értenek – vagyis nem azt, hogy egy kevéssel több mint 1 millió lakosú, 60 százalékban olaszok, 35 százalékban osztrákok, 5 százalékban rétorománok által lakott területen három nyelv, az olasz, a német és a ladin is hivatalosan elismert regionális státusszal rendelkezhet.
Bár tehetném, nem folytatom a hasonló példák sorolását. Ehelyett megelégszem egy észrevétellel: Jevgenyija Gucul nagy valószínűséggel azért nem kívánja Románia és a Pruton túli, többségükben román ajkúak által lakott, de jelenleg független szomszédos ország egyesülését, mert okkal feltételezi, hogy ennek eredményeként azonnal elveszítenék azt a megmaradásuk szempontjából létfontosságú kisebbségi jogot, amelyet a Moldovai Köztársaság polgáraiként a gagauzok (egyelőre még?) szabadon élvezhetnek. Bukarest ugyanis az egyesülés „lázában” vagy „elfelejtene” ilyen aprósággal is foglalkozni, vagy (ha a helyzet ezt kívánná) ígéretet tenne, amit aztán nem tartana be. Például olyanformán, ahogyan az az 1918. december 1-jei gyulafehérvári határozattal („Rezoluţiunea
Adunării Naţionale de la Alba Iulia”) is történt, amelyben egyebek között a következő beváltatlanul maradt ígéretek olvashatók. „Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.”
Boros Ernő
Moldova Köztársaság térképe, benne vörössel a gagauzok által lakott területek
