A lelkipásztori szolgálat és a cselekvés összhangjáról beszélt Kovács Gergely gyulafehérvári érsek azon a misén, amelyet Lászai János egykori gyulafehérvári kanonok, pápai magyar gyóntató halálának 500. évfordulója alkalmából mutatott be a magyarok római templomában szombat este.
Lászai János (névvariánsai: Johannes de Lazo; Lázói János; Lazó; Lazói; Laszói; Lazynus; Lazimus) erdélyi főesperes, humanista költő, apostoli gyóntató a Torna vármegyei, mára már elpusztult Lázón született 1448-ban, Rómában hunyt el 1523. augusztus 17-én.
Az erdélyi érsek tegnapi homíliájában Lászai Jánost az egyház iránti hűség múltbéli és jelenkori példaképének nevezte, aki lelkipásztori érzékkel rendelkezett, és ezzel egy időben cselekvő pap is volt, „aki ragaszkodott Rómához”. Ugyanezért az erdélyi magyar egyházban évszázadokkal később szolgáló utódjai gyakran életükkel fizettek, mivel a kommunista rezsim arra törekedett, hogy elszakítsa őket Rómától – hangoztatta Kovács Gergely. Mindenekelőtt Márton Áron gyulafehérvári püspököt említette, akit az ötvenes években letartóztattak, majd 1956-tól házi fogságban tartottak.
A 16. század eleji római pestisjárványban elhunyt Lászai János gyulafehérvári kanonok, főesperes, apostoli penitenciárius, vagyis pápai magyar gyóntató sírját a Santo Stefano Rotondo korakeresztény körtemplom őrzi ötszáz éve. A halála évfordulóján bemutatott misén a Vatikánban zajló szinóduson résztvevő magyar püspökök koncelebráltak, közöttük Német László belgrádi metropolita érsek, nagybecskereki apostoli kormányzó, Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, Pál József Csaba temesvári püspök, valamint Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita.
A római Pápai Magyar Intézet rektora, Németh Norbert a humanista Lászai János saját maga költötte latin nyelvű sírfeliratát idézte, miszerint a fagyos Dunánál született, de római sírban pihen, mivel „Róma mindannyiunk hazája”.
*
Ugyancsak szombaton a háromszéki, Kézdivásárhely melletti Esztelneken tartottak kettős ünnepet: szentelési ünnepséget a megújult ferences kolostorban és a benne kialakított kápolnában, valamint hálaadó búcsús szentmisét a megújított tetőszerkezetű helybéli plébániatemplomért. A műemlék kolostorépület felújítását a magyar állam is támogatta, felszentelését Urbán Erik Szent Ferenc-rendi tartományfőnök és Kakucs Béla plébános, házfőnök végezték. A Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok tiszteletére felszentelt esztelneki plébániatemplom tetőszerkezetét a Rómer Flóris Terv keretében újították fel.
(Fotók: MTI/Kátai Edit)
