Ezt az atyai (anyai?) tanácsot, sőt elvárást Szili Katalini miniszterelnöki főtanácsadótól idézte a magyar kormánymédia egy szombaton Budapesten megtartott kerekasztal-beszélgetésből.
Az eseményt a Kutatók éjszakája idei programsorozatának részeként abból az alkalomból rendezték meg a Magyarságkutató Intézetben (MKI), hogy II. András magyar király 800 évvel ezelőtt adományozta az erdélyi szászoknak az Andreanum elnevezésű kiváltságlevelet. Szili Katalin a nemzetiségek autonómiájával foglalkozó – bár e terén eredményeket felmutatni nem tudó – politikusként vett részt a megbeszélésen. Beismerte: az Európai Unió területén élő kisebbségek elismerése, jogaik biztosítása terén még bőven akad tennivalója a közösségnek és a tagállamoknak is. Hozzátette, hogy például a kárpátaljai és a vajdasági magyarok ügyében is létrejöttek korábban megállapodások Magyarország, Ukrajna, illetve Szerbia között, az unió vezetése azonban nem akar ezekkel foglalkozni.
A miniszterelnöki főtanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy az Andreanum 800. évfordulójára kiadtak egy magyar és német nyelven készült bulletint, amely hamarosan kiegészül angol, francia és román nyelvűvel is. Utóbbiakat még az idén, Magyarország soros EU-elnöksége idején eljuttatják az Európai Parlament képviselőihez, illetve testületeihez, hogy így emlékeztessék a közösség „elitjét” történelmi vívmányainkra.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a bulletin előszavában azt írta, az Arany Szabadságlevélként is ismert Andreanumban foglalt jogok összessége az európai önrendelkezés korai példája, az teljeskörű területi és gazdasági önrendelkezéssel, szabad bíró- és papválasztással ruházta fel az erdélyi szász településeket. Az uralkodói döntés megvetette a szász közösségek zavartalan hitéleti, nyelvi és kulturális fejlődésének alapjait. Hozzátette: a történelmi Magyarországot – első királyunk, Szent István megkoronázásától kezdve 1920-ig – a hozzánk érkező hospesek és az ország nemzetiségeinek tisztelete, a nyelvi, kulturális és vallási tolerancia jellemezte.
A rendezvényen Kásler Miklós, az MKI főigazgatója, tiszteletbeli elnöke a történelmi összefüggések részleteinek feltárásával mutatta be az Andreanumot, illetve a szabadságlevél kiadásának későbbi hatásait. Szabados György, az intézet László Gyula Kutatóközpontja és Archívuma igazgatója a nyolszáz évvel ezelőtti királyi rendelkezést jogtörténeti előadásban elemezte, míg Pomozi Péter, az MKI Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója nyelvtörténeti szempontból mutatta be annak az Andreanumnak a jelentőségét, aminek kapcsán a román és szász (német) történészek, közírók előszeretettel igyekeznek eltitkolni, hogy azt egy magyar király adta ki.
