Az épített magyar örökség elidegenítésének egyik esete

Idén is halloweenpartit (nyugatról importált halottak napi maszkabált) szerveznek a törcsvári (románul Bran, németül Törzburg) kastélyban, melyet továbbra is Drakula-őrület övez, főleg a beöltözött rémségek ijesztő-szórakoztató seregei által uralt október végi-november eleji időszakban. Az idei buli belépői hűen igazodnak a vérszívó Drakula képéhez: szörnyen drágák – írta meg a kolozsvári Krónika.

Drakula gróf Bram Stoker 1897-ben megjelent azonos című regényének főszereplője, aki Erdélyben, egy magas sziklára épített kastélyban „élt”. A zombi (élőhalott) vérszívó, azaz vámpír címszereplőt a tömegkultúra egy idő után III. Vladdal, a 15. században élt havasalföldi fejedelemmel azonosította (a román történetírás Vlad Țepeșként, azaz Karóbahúzó Vladként tartja számon az amúgy kétes hírű, képességű és dicsőségű figurát), és mivel csak egyetlen erdélyi kastély felelt meg a leírtaknak, Drakula otthonaként a törcsvári kastélyt „nevezték ki” – annak ellenére, hogy semmi köze nincs Vlad Țepeșhez.

A Brassó megyei turistalátványosság működtetői jó hasznot húznak a történelemhamisításból, mivel ma már szinte senki nem tudja, hogy a „Drakula-kastélyt” valójában Nagy Lajos magyar király építtette. Vlad Țepeș és a vérszívó gróf szelleme azonban annál inkább „kísért” ma is: nem véletlen, hogy az angolszász kultúrából hozzánk is átszivárgott halloween (október 31. éjszakája, a mindenszentek katolikus ünnep előtt) Törcsváron is gyökeret vert. A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, az élők félelmükben különféle álcázó maskarákat öltöttek, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit. Mindezt az erdélyi „Drakula-kastélyban” is eljátsszák, bár nem olcsó mulatság.

A turistalátványosság működtetői több csomagot kínálnak a halloween napját követő hétvégén, november 2-án, szombaton tartandó rendezvényre. A legolcsóbb, úgynevezett Halloween Special Tour (különleges túra) reggel 9-től este 10-ig tartó szórakozást biztosít a kastélyban felnőtteknek 120, gyerekeknek 60 lejes áron – ez az egyetlen kínálat, amely kiskorúakra is érvényes. Ebbe nem tartozik bele maga a halloweenparti, amelyre az első csomagot kiegészítő, kombinált belépőt lehet vásárolni 400 lejért. A buli hajnali 4-ig tart a királyi parkban felállított sátorban. Eközben be lehet fizetni egy négyfogásos „halloweenvacsorára”, melyet „Mária királyné teázójában” költhetnek el a látogatók, 900 lejes áron. A különleges vendégeknek járó, előbbi három ajánlatot egyesítő belépő 1200 lejbe kerül. De ez még semmi: a kastélyban is tartanak külön halloweenpartit 23 és 4 óra között, az ínyenc falatkák elfogyasztását is lehetővé tévő beugró 2000 lej.

A Krónika emlékeztet: két évvel ezelőtt a törcsvári kastélyban külföldi, elsősorban amerikai sztárok, multimilliomosok halloweenpartiztak. Bár a román bulvármédia úgy harangozta be, hogy az egészet a multimilliárdos Elon Musk szervezte, és hogy részt is vett rajta, a Tesla alapítója és vezetője később cáfolt: esze ágában sem volt ilyen marhaság, sosem járt Romániában, Erdélyben, Törcsváron.

A törcsvári kastély több évszázadon át a mellette elhaladó fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és Erdély védelmére épült. Az I. Lajos magyar király engedélyével 1377-ben épült erőd, fekvéséből adódóan, a nehezen bevehető várak közé tartozott. 1498-ban II. Ulászló zálogba adta a várat Brassónak, majd 1528. január 25-én II. Lajos király meghosszabbította a zálogot 25 évvel azzal a kikötéssel, hogy a várnagy mindenkor magyar legyen. 1568-ban a kastély végleg Brassó fennhatósága alá került, aminek következményeként II. Rákóczi György a Mikes Mihály vezette székely katonákkal 1660-ban elfoglaltatta a várat. A brassói szászok 1916-ban visszaajándékozták IV. Károlynak az utolsó magyar királynak, aki feleségének, Zita királynénak adta a várat. Trianon után, 1920-ban Karl Schnell brassói polgármester ismét elajándékozta, ezúttal Ferdinánd román király nejének, Mária királynénak, aki átépítette, kicifrázva restauráltatta, majd lányának, Ilona hercegnőnek hagyta örökségül, aki 1931-ben ment férjhez Habsburg Antalhoz. A házaspár később Ausztriába költözött, s 1948-ban – a királyi család száműzetése után – a törcsvári kastélyt a román állam elbitorolta. Falai között idővel múzeumot rendeztek be. A visszaszolgáltatási törvények alapján 2009-ben a kastély visszakerült Ilona hercegnő leszármazottaihoz, Dominik, Mária Magdolna és Erzsébet Habsburg-főhercegekhez. Jelenlegi tulajdonosa (nővérei 2019-ben és 2021-ben bekövetkezett halála után) a New Yorkban élő 85 éves Dominic de Habsburg-Lothringen, a birtokot pedig a Compania de Administrare a Domeniului Bran Srl. nevű romániai kft. kezeli.

A három örökös 2009-ben

 

Total
0
Megosztás
Előző hír

A magyaroknak „tartásos nemzetnek” kell lenniük

Következő hír

Nőnek a vizek a heves esőzések miatt

Related Posts
Total
0
Megosztás