A néppártiak szerint a PSD–RMDSZ szövetség nem a lakosság érdekeit védi

A romániai munkavállalókat érintő adóváltozásokról, Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi előadásának az erdélyi magyar politikai közbeszédben tapasztalt utóéletéről, valamint a nagyváradi metropoliszövezet elkerülőútjának ügyéről tartott sajtótájékoztatót Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke Nagyváradon, aki a Bihar megyei tanács elnökének tanácsadója is.

„Felháborító és igazságtalan az a részmunkaidőben dolgozókat érintő, augusztus 1-től életbe lépett rendelkezés, melynek értelmében a munkáltatók annyi járulékot kénytelenek befizetni, mint egy minimálbérért nyolc órában alkalmazott személy után. A kormány indoklása szerint sok volt a visszaélés ezen a téren, ami akár igaz is lehet, de ettől még ez a döntés a becsületesen dolgozó, valóban csak részmunkaidőben dolgozni képes embereket bünteti” – mondta Csomortányi, hozzátéve, hogy az elhibázott döntés következményei már látszanak, hiszen az elmúlt napokban ezrével mondták fel a részmunkaidős szerződéseket. „A kormányzat így próbál plusz adóbevételekhez jutni, miközben felháborító módon évek óta semmit nem tesz például a speciális nyugdíjak ügyében. Ha spórolni szeretne a koalíciós kormány, az emberek igazságérzetét mélyen sértő luxusnyugdíjak, horribilis állami fizetések és jutalékok megnyirbálásával kellene kezdeni, nem pedig azokon ütni, akik részmunkaidőben kénytelenek dolgozni – arról nem is beszélve, hogy a kormány már hónapok óta nem hajlandó tudomásul venni, mekkora terhet jelent a lakosság számára az üzemanyagok megnövekedett ára. Értjük és megértjük a lakossági panaszokat, és fontos aláhúzni, hogy az EMNP nem kormányzati tényező, javaslatainkat pedig egyetlen alkalommal sem vették figyelembe” – mondta a politikus.

A nagyváradi metropolisz-övezetet elkerülő út ügyére rátérve Csomortányi elmondta: a Bihar Megyei Tanács országosan is egyedülálló, integrált projektjének részeként megépülő új körgyűrű tervét, mely a várost elkerülő forgalom biztonságossá és torlódásmentessé tételét célozza, immár második alkalommal akadályozza teljes összhangban az RMDSZ a szocialistákkal, miután a két párt megyei közgyűlési képviselői ismét tartózkodtak az erről szóló szavazáson. „Ez a körgyűrű-szakasz 201 millió lejes támogatást kapott az Anghel Saligny országos programból, most pedig ezt veszélyeztetik. Az RMDSZ és a PSD – álságos módon – a piaci áron kisajátítandó területeket ürügyként felhasználva a lakosság érdekeinek védelméről beszél, holott teljesen világos, hogy a lakossági érdek itt az út mihamarabbi megépülése lenne, hiszen sok, akár halálos balesetet is megelőzne az út megépülése, nem beszélve a kisebb balesetekről és naponta tapasztalható torlódások megszűnéséről. Sajnos a PSD és az RMDSZ nem a lakosság érdekeit védi, hanem méltatlan politikai játszmát folytat, mely játszma lényege, hogy ellenzéki helyzetből zsarolni próbálják a megyei tanács többségét, és akadályozzák azoknak a sikeres beruházásoknak a létrejöttét, melyekre amúgy minden Bihar megyei lakosnak égető szüksége volna” – fogalmazott Csomortányi, majd hozzátette: külön felháborító, hogy az RMDSZ frakcióvezetője a Hegyközben meg nem épült, Nagyváradot elkerülő út hiányát hozza fel az akadályozás okaként, hiszen az borítékolható, hogyha netán a megye az ottani értékes természeti környezetben szeretne többsávos utat építeni és területeket kisajátítani, szintén tiltakozna az RMDSZ. Már csak azért is, mert ott aztán tényleg nagyon sok személyes érdekeltsége (földje, telke, háza) a kisebbik kormánypárt holdudvarának.

Csomortányi három, az ügyhöz kapcsolódó szempontra is felhívta a figyelmet. Egyrészt az előző négy évben a PSD és az RMDSZ közösen vezette a megyét, lett volna alkalmuk bizonyítani, milyen jó gazdák, ehelyett csak közéleti botrányok és elkezdett, de be nem fejezett, drága beruházások maradtak utánuk torzóban. Másrészt Borsi Imre Lóránt, az RMDSZ megyei frakcióvezetője párhuzamot vont a szóban forgó körgyűrű, és a Belényest elkerülő, a köröstárkányiakat hátrányosan érintő út ügye között. „Ez azért álságos, mert a létező és jól dokumentált lakossági panaszok ellenére az RMDSZ, amíg vezette a megyét, tíz év alatt semmit nem tett a belényesi terelőút nyomvonalának megváltoztatása érdekében, sőt, nevetség és gúny tárgyává tették azokat, akik ezt kérték tőlük, és csupán akkor fedezték fel maguknak az ügyet, amikor ellenzékbe kerültek, sőt azt is jól tudják, hogy a megye jelenlegi vezetése tett egyedül kísérletet 2020-ban a nyomvonalváltoztatásra” – fejtette ki a politikus. (Erről a közbotrányról itt írtunk korábban: https://www.ehir.ro/korostarkanyt-szorongatja-a-fejlodes-tonkreteszi-az-erdekvedelem/) A harmadik ide tartozó szempont, hogy a román sajtó értesülései szerint a metropoliszövezeti terelőút nyomvonala érinti Bíró Rozália RMDSZ-képviselő hájói (Váradszentmárton község) három hektáros birtokát. Így, hogy a feltételezett károsult birtokosok között ott van a párt egyik vezető politikusa, az országos Nőszövetség elnöke, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke – egészen más színezetet kap az RMDSZ tiltakozása is. „Tisztességesebb lenne tehát, ha Borsi Lóránt azzal állna ki, hogy nem szeretnénk, ha az út megépülne, mert az Bíró Rozália területeit érinti” – nyomatékosította Csomortányi. Elhangzott: ha a projektet ilyen módon sokáig akadályozzák, fennáll annak a veszélye is, hogy a finanszírozás megszűnik, vagyis a megye elbukja a mintegy 40 millió eurós támogatást. „Ugyanakkor minden egyes nap, amivel késik a beruházás, súlyos plusz költségeket jelent, hiszen az építőanyagok és a kivitelezés ára napról napra nő. A plusz költségeket pedig a Bihar megyei adófizetők kényszerülnek kifizetni, ezt pedig tudatosítani kell” – hangsúlyozta Csomortányi.

Orbán Viktor tusványosi beszédének erdélyi magyar „visszhangjaira” térve Csomortányi István kiemelte Markó Béla véleményét, melyet sajátos módon az RMDSZ volt elnöke nem is az erdélyi magyar, hanem a román sajtóban fejtett ki. Az EMNP elnöke a megnyilvánulást egyenesen Markó Béla őszödi beszédének nevezte, rámutatva, hogy Markó elhatárolódott Orbán Viktortól, ami nem meglepő, ismerve a magyarországi baloldalhoz fűződő baráti viszonyát. (Legutóbb éppen Márki-Zay Pétert fogadta Marosvásárhelyen, ahol a magyarországi kormányváltás szükségességéről értekeztek, ugyanakkor rendszeresen ellátja magvas gondolataival és nézeteivel a balliberális ellenzéki médiát.)

Markó véleményéből a néppárt elnöke három gondolatot emelt ki. Az egyik szerint az RMDSZ az elmúlt évtizedekben a párbeszéd és a kölcsönös megértés politikáját vitte. Erre reflektálva, Csomortányi éppen a kölcsönös párbeszéd és a megértés hiányát emelte ki a román hatalom és a magyar közösség viszonylatában, olyan konkrét példákkal illusztrálva ezt, mint a nyelvhasználati jogok visszaszorítása, közösségi jelképeink üldöztetése, a Hargita megyét érintő folyamatos közigazgatási területcsonkítások, a visszaszolgáltatási perekben látott visszaélések, vagy éppen a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügye. „Ha Markóék szerint ez a kölcsönös megértés és párbeszéd politikája, akkor mi valószínűleg nem ugyanott élünk” – vonta le a következtetést az EMNP elnöke.

A második markói gondolat értelmében az erdélyi magyarok másfajta Európában érdekeltek, mint az Orbán Viktor vezette Magyarország, mely szembemegy a szélsőséges európai föderalizációs-globalizációs törekvésekkel. Erre reagálva Csomortányi István kifejtette: függetlenül attól, hogy a Kárpát-medence melyik államában élünk, senkinek nem lenne jó, hogy egy túlközpontosított, a tagállamok jogait semmibe vevő Európai Egyesült Államok jöjjön létre. „Ennek elkerülése mindannyiunk közös érdeke, és ezt Magyarországon – nagyon helyesen – ki is merik mondani. Ha Markó Béla ebben nem tud közösséget vállalni a magyarság többségével, akkor az az RMDSZ komoly problémája, és éppen itt volt az ideje, hogy őszinte legyen ebben a kérdésben és ezt nyíltan kimondja. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy ez az RMDSZ álláspontja is egyben, hiszen kevesen tudják, de Markó Béla ma is az RMDSZ alelnöke, gyakorlatilag a párt második embere” – hívta fel a figyelmet Csomortányi.

Harmadjára pedig: Markó Béla büszkén vállalja, hogy a 90-es években egyik letéteményese volt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának. „Akik erre a korszakra emlékeznek, azoknak eszébe juthat például a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem otromba hazugsága, mely konkrétan Markó Bélához köthető. Ha Markó büszke az elmúlt huszonöt év kormányzati munkájára, akkor vessen egy pillantást a friss népszámlálási adatokra. Az önmagában is botrány, hogy sikerként próbálják tálalni, hogy az 1,7 millióhoz képest három évtized elteltével talán van még egymillió magyar Erdélyben, holott ez óriási veszteség és kudarc, és ekként is kell kezelni. Ez a szám mutatja igazán Markóék politikájának sikerességét, és jó volna végre konkrétan is tudni, miben is állapodott meg a 90-es években az RMDSZ a román mélyállammal, milyen alkut kötött a bőrünkre Markó Béla és csapata Neptunban és azt követően” – fogalmazott Csomortányi István. „Ismétlem, azt sem szabad elfelejteni, hogy Markó Béla mai napig az RMDSZ alelnöke. Ideje volna színt vallaniuk az erdélyi magyarság előtt, melyik oldalon is állnak: az összmagyarság oldalán, vagy nem?” – tette fel a kérdést a politikus. Mint mondta, már csak azért is fontos lenne ezt tudni, mert az RMDSZ-nek komoly befolyása van arra, hogy például az állami fenntartású Marosvásárhelyi Rádió magyar részlegét ki vezeti. Kérdés, hogy ott miért engedik egyes beteges, szélsőségesen liberális, hungarofób személyek folyamatos szerepeltetését, vagy éppen említhetnénk a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar igazgatójának megnyilvánulásait, az Országos Diszkriminációellenes Tanács „genderharcos” vezetőjét, Asztalos Csabát, vagy a brüsszeli Soros-listán szereplő Winkler Iuliu EP-képviselőt. Felmerül: ők képviselik-e az igazi RMDSZ-t, illetve hol hazudnak, Brüsszelben vagy Bukarestben, vagy a választóiknak itthon?

Záró gondolatként az EMNP elnöke kifejtette: ez erdélyi magyar polgári-nemzeti oldal egy valóban kölcsönös tiszteleten és megértésen alapuló, jó magyar–román viszonyban érdekelt, és közös érdek az, hogy az Európai Unió valamennyi polgára számára biztosítsa a jólétet és a fejlődést úgy, hogy az unió valamennyi tagállama haszonélvezője legyen ennek a közös projektnek, anélkül, hogy létezne első és második sebességes Európa – közölte az EMNP sajtóirodája.

Total
1
Megosztás
Total
1
Megosztás