Az áprilisban becsült 2,4 százalékról 2,2 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a világgazdasági kilátásokról szóló kedden közzétett jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
A washingtoni székhelyű pénzintézet szerint a román gazdaság bővülése a tavalyi 4,7 százalékról idén 2,2 százalékra lassul, jövőre pedig 3,8 százalékra gyorsulhat, ha minden jól megy. Mint ismeretes, áprilisban az IMF még 2024-re 3,7 százalékra becsülte a román gazdaság GDP-arányos növekedését. Az Agerpres hírügynökség által idézett friss prognózis szerint a romániai éves infláció az idei 10,7 százalékról jövőre 5,8 százalékra csökkenhet.
A nemzetközi pénzintézet ugyanakkor arra számít, hogy a román folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya a tavalyi 9,3 százalékról idén 7,3 százalékra, jövőre 7,1 százalékra, 2028-ra pedig 6,3 százalékra csökken. Áprilisban az IMF 2023-ra 7,9 százalékos, 2024-re 7,7 százalékos hiányt vetített előre.
A múlt hónap végén közzétett jelentésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szintén rontott a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzésein. Prognózisa szerint a román GDP idén csak 1,8 százalékkal nő. Májusi előrejelzésében az EBRD a román gazdaság 2,5 százalékos bővülésével számolt 2023-ra, de ez nem jött be. A bank rontott a jövő évre vonatkozó várakozásain is, a májusban előrejelzett 3,5 százalék helyett csak 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számít 2024-ben Romániában.
Közben a nacionalista médiapropaganda – amelynek sok eleme a politikai kommunikációban is jelen van – változatlanul azt sulykolja, hogy a szomszédaihoz képest Romániában már-már paradicsomi állapotok uralkodnak, különösen Magyarországot érik becsmérlő minősítések nap mint, miközben az uniós statisztikákból egyértelműen kiolvasható: a román gazdaság és társadalom semmilyen tekintetben nem szárnyalja túl, sőt még csak utol sem éri a nyugati szomszédét.
Amúgy az IMF küldöttsége legutóbbi bukaresti tárgyalásain kinyilvánította: a román kormány által nemrég elfogadott deficitcsökkentő csomag jó irányba tett lépés, de további reformokra van szükség. Főként az adózási rendszer átalakítására lenne szükség a költségvetési bevételek növelése, valamint a méltányos és hatékony adóztatás érdekében.
