„Szürreális és abszurd, hogy érvénytelenítette a bíróság Sepsiszentgyörgy zászlójáról szóló kormányhatározatot!” – állapította meg Antal Árpád, Kovászan megye székhelyének polgármestere arra reagálva, hogy két román „civil szervezet” kérésére a brassói táblabíróság alapfokon érvénytelenítette tegnap a Sepsiszentgyörgy zászlajának elfogadásáról szóló tavalyi kormányhatározatot.
Antal elmondta: bár még nem ismerik a bíróság részletes indoklását, ám biztosan fellebbeznek az ítélet ellen, amint azt megkapják és kielemzik. A döntés ugyanis nem jogerős.
Sepsiszentgyörgy zászlaja arany és kék sávos, közepén a település címerét ábrázolja. Ez pajzs alakú, rajta kék mezőben a vár és a templom, felette arany Nap és ezüst Hold. A vár előtt három zöld mező, rajta a település nevét adó lovas Szent György és a sárkány látható.
A polgármester egy decemberi sajtóértekezleten azt mondta: tudomása szerint a két felperes szervezet a „románok jelenlétére” utaló jelképeket hiányolja, és azt nehezményezi, hogy a városzászló valójában a székely zászló (arany és kék) színeit tartalmazza.
A romániai önkormányzatok a fejlesztési és közigazgatási minisztériumnál kérvényezhetik a helyi szimbólumok elfogadtatását, miután a vexilológiai és heraldikai bizottsággal egyeztettek, és a helyi tanács döntött ebben a kérdésben. A szaktárca ezt követően a kormány elé terjeszti a szimbólumokat, amely határozatban erősíti meg ezek törvényes használatát. Legutóbb a Marosvásárhely melletti, többségében magyarok lakta nagyközség, Nagyernye zászlaját hivatalosították, s ezzel 45-re emelkedett azon erdélyi települések száma, ahol helyi jelképeket használhatnak.
Egyébként a brassói ítélőtábla közigazgatási részlege két hírhedt román nacionalista szervezet kifogásának adott helyt: a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma által kezdeményezett eljárásba utóbb a Méltóságért Európában Polgári Egyesület is beavatkozott.
Az első, a Forumul Civic al Românilor din Covasna, Harghita şi Mureş (FCRCHM) másfél hónapja választott magának új elnököt, Dragoș Burghelia marosvásárhelyi jogász személyében, aki egyben a Caragiale tollára illő Szabad Dákok Egyesületének (Asociația Dacii Liberi) elnöke is. A másik szervezet a Dan Tanasă által képviselt és a magyar szimbólumok ellen perek sorozatát indító Asociaţia Civică pentru Demnitate în Europa (ADEC). A 2020-ban parlamenti képviselővé választott Tanasă egyesülete évek óta hadakozik a román igazságszolgáltatás közreműködésével a székely zászló, a középületek homlokzatára írt „városháza, községháza” feliratokat ellen, melyek szerinte a magyar adminisztrációra emlékeztetnek. De azokat a kétnyelvű táblákat is célba vette, amelyeken nem a román nyelv volt felül, legutóbb pedig a csak magyar nyelven kiadott helyi lapok, hírportálok ügyében indított pereket. A székelyföldi településvezetők bírósági meghurcolására szakosodott, a sepsiszentgyörgyi polgármester által hivatásos feljelentőként és megélhetési provokátorként jellemzett – a közvélekedés szerint titkosszolgálati hátterű – politikus kereseteinek általában helyt adtak a román bíróságok. Ha nem tennék meg, hamar szembesülnének a nemzet- és hazaárulás vádjával, amit a mai Romániában is érdemes komolyan venni…
