A romániai népszámlálás végeredménye: hiányosságok, furcsaságok

Ebben az európai országban a lakosság több mint 13 százalékának (2 millió 485 ezer embernek) egyszerűen nem ismerik a nemzetiségét – derült ki a 2011-ről tavalyra halasztott népszámlálás ma közzétett végeredményéből. És ez csak egy „fekete lyuk” a sok közül.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerint Románia állandó lakossága a 2021. december elsejei állapotokat tükröző népszámlálás idején 19 053 815 volt, de ezt az adatot erős fenntartással kell kezelni: ez a hivatalos „összeírás” eredménye, de a szociológusok szerint akár több millióan is tartózkodhatnak életvitelszerűen külföldön, emiatt az „állandó lakosság” bármit jelenthet. Közülük 1 002 151 (5,23 százalék) „vallotta magát” magyarnak, már ha egyáltalán megkérdezték és valóban ő maga deklarálta a nemzeti hovatartozását.

A romániai cenzuson alig több mint 16,5 millió lakos nemzetiségét jegyezték fel, azaz csak ennyien voltak hajlandók az etnikai hovatartozásukat deklarálni, mivel az nem volt kötelező. Ehhez a számhoz képest a magyarság részaránya 6,05 százalék, csaknem fél százalékponttal kisebb, mint a tíz éve regisztrált 6,5 százalék. Abszolút értékben az összeírt romániai magyarok száma egy évtized alatt 225 ezerrel csökkent – de itt is feltételezhető, hogy olyanokat is „megszámoltak”, akik már nem tartózkodnak-élnek állandó jelleggel Romániában.

Amit már eddig is tudtunk: a magyarság két megyében alkot többséget, Hargitában a lakosság 79,5 százalékát, Kovásznában (Háromszéken) pedig 66,7 százalékát teszik ki. Jelentős magyar nemzetiségű lakossággal rendelkezik még Maros (31,8 százalék), Szatmár (28,3 százalék), Bihar (20,4 százalék) és Szilágy (19,1 százalék) megye. Abszolút értékben Hargita megyében írták össze a legtöbb (232 157) magyar nemzetiségű lakost. Maros 165 014, Kovászna 133 444, Bihar 112 387, Szatmár 93 491, Kolozs 78 455 és Szilágy megye 40 554 magyarnak az otthona.

A települések szintjén Marosváráshelyen írták össze a legtöbb (40 604) magyart, de ők a város lakosságának már a 35 százalékát sem teszik ki. Sepsiszentgyörgyön még találtak 34 678 magyart, de Kolozsváron már csak 33 603-at: Erdély történelmi fővárosában a magyarság aránya 11,7 százalékra csökkent. Nagyváradon 33 340 magyart írtak össze (2011-ben még 46 ezret!), ők a város 18,2 százalékát teszik ki, míg Szatmárnémetiben 28 152 magyart regisztráltak, a partiumi város lakosságának már egyharmada sem magyar…

Az egyszerűen nem igaz, hogy Romániában a magyarság képezi a legnagyobb nemzeti kisebbségi közösséget, ugyanis a romák száma legalább három-négyszerese a magyarokénak, de ők hagyományosan vagy románnak íratják be magukat, vagy semmilyennek.

Az anyanyelv tekintetében még hiányosabbak a tavalyi romániai népszámlálás adatai: több mint két és fél millió lakos esetében nem áll rendelkezésre ez az információ. A lakosság csaknem 14 százalékának (2,66 millió embernek) ismeretlen a felekezeti hovatartozása is. Az ismert felekezetűek közül 14 millió román ortodox, 742 ezer római katolikus, 495 ezer református, 404 ezer pünkösdista, 115 ezer görögkatolikus, 103 ezer baptista. Az ismert nemzetiségű és vallású magyarok 45 %-a református, 40 %-a római katolikus, 4,6 %-a unitárius, 1,3 %-a görögkatolikus, 1,1 %-a baptista, 1 %-a evangélikus. Trianoni örökség: a magyarok 1,9 %-a ortodoxnak van keresztelve…

Total
0
Megosztás
Előző hír

Súlyos zavargások Franciaországban és Belgiumban

Következő hír

A kereszténység megtagadása megöli Európát – hangzott el Brassóban

Related Posts
Total
0
Megosztás