A kereszténység kétezer éve élteti, a kereszténység megtagadása és a keresztényellenesség viszont megöli Európát – jelentette ki a magyar Országgyűlés elnöke pénteken a brassói Fekete templomban, ahol első alkalommal tartottak magyar nyelvű istentiszteletet.
Kövér László a II. Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklata alkalmából, a rendezvény fővédnökeként mondott ünnepi köszöntőt a többnapos programsorozat brassói nyitórendezvényén. „A kereszténység jelentette Európa nemzetei és államai – benne a magyarok, németek és románok – számára a kulturális és politikai bölcsőt. Ebből fakadóan a kereszténység megtagadása és a keresztényellenesség mindannyiunk számára kulturális és politikai koporsó lesz” – mondta.
A házelnök az erdélyi szász humanista polihisztor, lutheránus reformátor, Johannes Honterus és Szapolyai János katolikus magyar király közötti kölcsönös tiszteletet idézte fel. Mint mondta, ez is mutatja, hogy Erdély földjén már ötszáz éve élő valóság volt az Európai Unió 2000-ben elfogadott jelmondata, az Egység a sokféleségben. A népek, nyelvek, kultúrák és vallási felekezetek sokszínűségének forgatagában az egységet mindig a kereszténység jelentette – fejtette ki. Felidézte: 1542-ben a brassói szász evangélikus templomban – amit csak a 19. sz. vége óta neveznek Fekete templomnak – tartották az első német nyelvű istentiszteletet, és megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehet az első magyar nyelvű istentiszteleten a térség legnagyobb gótikus istenházában, melyre szászok, magyarok és románok egyaránt joggal büszkék.
Jelenlétének okát Kövér László a házigazdák meghívásán túl abban látta, hogy hasznos, ha az európai világi vezetők az európai keresztény templomokban, az európai keresztény egyházi vezetők pedig a parlamentekben emelik fel szavukat az ellen, hogy az európai létformát „a keresztény gyökerektől való elidegenítés halálos veszélye fenyegeti”. (Ennek torz változata, amikor politikusok önérdekű kampányszónoklatok végett tipródnak a templomokban, s ez Erdélyben és a Partiumban is minduntalan előfordul.)
Európában a kereszténység nem csupán egy vallás, hanem egy létforma, amelynek elevensége nélkül a kontinens üres földrajzi fogalom volna – mutatott rá. Hozzátette, mindenkinek el kell döntenie, hogy erejével és a rendelkezésére álló eszközökkel a kereszténység megőrzését vagy annak elpusztítását szolgálja.
Végső soron minden, ami napjainkban politikai, gazdasági, pénzügyi, társadalmi és kulturális téren Európában és Európával történik, erre a kérdésre fut ki: mi, európaiak megőrizzük-e keresztény létformánkat vagy feladjuk azt? – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Hangsúlyozta: az európai egység alapja a keresztény létforma kell legyen, amely egybeszővi a kontinens felekezeti, nemzeti, nyelvi és alkotmányos sokszínűségét, és amellyel mindig helyreállítható a béke és a jólét. „Mi, magyarok ugyanazt kívánjuk szomszédjainknak és minden európai népnek, mint önmagunknak: nemzeti felelőségtudattal bíró, de a tisztességes nemzetközi együttműködésre mindig kész, a polgárai javát szolgáló, cselekvőképes, demokratikus és a fennhatósága alatt élő minden nemzeti közösséggel egyaránt méltányos nemzeti államot, amely segíteni tudja az Európai Unió újjászületését, azaz a saját gyökereikhez való visszatérését, és ezáltal erősíteni tudja az európai keresztény létformánk fennmaradását” – mondta a házelnök. Zárszóként kellő bölcsességet és erőt kívánt a jelenlévőknek, hogy megőrizhessék unokáiknak hitüket, nemzetüket és kultúrájukat.
Az ünnepi istentiszteleten Kondor Péter magyarországi evangélikus püspök hirdetett igét. A következők egyházi személyiségek szóltak még a jelenlévőkhöz: Adorjáni Dezső Zoltán, a szervező Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, Koszta István püspökhelyettes, Bruno Fröhlich szász evangélikus esperes, a házigazda Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház képviselője.
Csendes László hegedűjátéka, valamint Dolores Chelariu és Steffen Schlandt orgonaművészek közreműködése emelendő még ki. Az istentisztelet után a részvevők megkoszorúzták a magyarok által is reformátorként tisztelt Johannes Honterusnak (1498–1549) a templom melletti szobrát. A Brassó nagy fiáról elnevezett Honterus-udvarban az érdeklődők megtekinthették az Európai Polgár-díjas székelyudvarhelyi Dávid Botond fotókiállítását, a 60 ország 250 népcsoportjának népviseletét bemutató tárlatot.
Az evangélikus zarándoklat a hétvégén barcasági csángó településeken folytatódik.
