A magyar Kúriának megfelelő román legfelsőbb bíróság (Înalta Curte de Casație și Justiție) az Elena-Simina Tănăsescu alkotmánybírósági elnök és Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök közötti mutyitalálkozó körülményeinek teljes körű tisztázását követelte hétfőn, és az ügy súlyosságával arányos intézményi következményeket sürgetett.
A Lia Savonea vezette legfelsőbb bíróság közleménye szerint az eddigi magyarázatok nem oszlatták el a közvéleményben és az igazságszolgáltatásban felmerült aggályokat. A testület különösen súlyosnak tartja a helyzetet, hangsúlyozva, hogy az alkotmánybíróságnak egyebek mellett olyan alkotmányos természetű jogvitában kell döntenie, amelyet Bolojan kezdeményezett, Tănăsescu pedig bíróként részt vesz az ügy elbírálásában. „Az alkotmánybírónak nemcsak függetlennek és pártatlannak kell lennie, hanem egyértelműen távol kell tartania magát minden olyan helyzettől, amely valamelyik fél befolyásának vagy a hozzá való közelségnek akár a látszatát is keltheti” – hangsúlyozták a közleményben.
E szerint a találkozó körülményeit is tisztázni kell, tekintve, hogy nem valamelyik képviselt intézmény székhelye szolgált a helyszínéül, és a nyilvánosan elérhető információk alapján előzetesen nem jelentették be. Ha az alkotmánybíróság vezetőjének magatartása jogos kételyeket vet fel a pártatlanságát illetően, a tisztséggel járó felelősség megköveteli a megfelelő következmények vállalását, hogy a testület későbbi döntéseinek hitelességéhez ne férhessen kétség – áll még a közleményben.
Médiaértesülések szerint Tănăsescu alkotmánybírósági elnök Bolojan (PNL) ügyvivő miniszterelnökkel találkozott pénteken Mircea Abrudean (PNL) szenátusi elnök irodájában. Az alkotmánybíróság vasárnap azt közölte, hogy a testület elnöke kizárólag az intézmény megfelelő működésével kapcsolatos igazgatási és szervezési kérdésekről egyeztet a végrehajtó hatalom képviselőivel. Maga Elena-Simina Tănăsescu szombaton határozottan és kategorikusan visszautasított minden olyan feltételezést, amely szerint a törvényes kereteken kívül egyeztetne folyamatban lévő ügyekről. De ettől senki sem hatódott meg, mert jogos a kérdés: az elvben a mindenkori hatalomtól független AB elnöke miért egyeztet bármiről is a bukott román kormány immár illegitim vezetőjével?
Romániában egyébként az a közvélekedés uralkodik, hogy az Alkotmánybíróság a mélyállam (és titkosszolgálatok) pórázon tartott hatalmi szerve, ami akár egy államfőválasztást is képes eltörölni, ha az nem a nemzeti (azaz a mélyállam) és nemzetközi (azaz brüsszeli) érdeknek megfelelően dől el, ahogy ez történt 2024 végén is.
