A világnapot 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése, ezt követően először egy évvel később, 1993-ban tartották meg. Azóta minden évben március 22-e szolgáltat alkalmat arra, hogy a figyelem a vízre irányuljon. A 2025-ös „vízvilágnap” vezető témája: „Őrizzük meg gleccsereinket!”
2022 decemberében az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely 2025-öt a Gleccserek Megőrzésének Nemzetközi Évévé nyilvánítja, valamint kihirdette, hogy 2025-től kezdődően minden év március 21-e a Gleccserek Világnapja lesz, tehát a víz világnapját megelőző dátumon.
Manapság gleccsereink gyorsabban olvadnak, mint korábban bármikor. Bolygónk változatlan melegedésével fagyos világunk folyamatosan zsugorodik, ez pedig egyre kiszámíthatatlanabbá teszi a víz körforgását. Emberek milliárdjainak életét befolyásolja az olvadékvíz áramlásának módosulása, ami árvizeket, aszályokat, földcsuszamlásokat és tengerszint-emelkedést okoz szerte a világon. Számtalan életközösséget és ökoszisztémát fenyeget a pusztítás.
Enyhítenünk kell a klímaváltozás hatásait, ebben pedig gleccsereink védelme és megőrzése elsőbbséget élvez. Csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy lassítsuk a gleccserek visszahúzódását. Emellett pedig fenntarthatóbban kell kezelnünk az olvadékvizet is. A gleccsereink megmentése kulcsfontosságú túlélési stratégia bolygónk és az egész emberiség számára.
A gleccserek pótolhatatlan alkotóelemei világunknak – olvadékvizük nélkülözhetetlen az ivóvízellátás, a mezőgazdaság, az ipar, a tiszta energiatermelés és az egészséges ökoszisztémák fenntartása szempontjából. Gyorsuló olvadásuk miatt a vízkörforgás egyre kiszámíthatatlanabbá válik, ez pedig súlyos következményekkel jár az emberek és a bolygó mindennapjaira nézve.
A globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett új, helyi eszközökre és módszerekre is szükség van, hiszen alkalmazkodni kell az egyre zsugorodó gleccserekhez. Fontos, hogy a gleccservédelem a klímaváltozás és a globális vízválság elleni küzdelem középpontjába kerüljön.
A gleccserek soha nem látott ütemben olvadnak. Bolygónk folyamatos melegedésével fagyott vízkészleteink mennyisége állandóan csökken, ez egyre kiszámíthatatlanabbá teszi a víz körforgását. A gleccserek visszahúzódása pusztítással fenyeget. Emberek milliárdjainak életét befolyásolja az olvadékvíz áramlásának változása, ami árvizeket, aszályokat, földcsuszamlásokat és tengerszint-emelkedést okoz.nA gleccserek megőrzése a túlélés kulcsa.
A „krioszféra” kifejezés a görög „kryos” szóból ered, amely fagyot vagy jeges hideget jelent. A krioszféra az állandó hó- és jégtakaró, jéghegyek, gleccserek, jégsapkák, jégpáncélok és a permafroszt (fagyott talaj) mellett az időszakos eljegesedéseket is magában foglalja. Földünk jég- és hótartaléka minden élőlény életére hatással van. Az ENSZ a 2025–2034 közötti időszakot a Krioszféra Tudományok Cselekvési Évtizedének nyilvánította, azért, hogy előmozdítsa e terület tudományos kutatásait. Ez minden bizonnyal kulcsfontosságú lesz a klímaváltozás és a vízkörforgás megértése szempontjából.
Ennek apropóján érdemes felidézni, hogy nemrég kimutatták: a legdrágább romániai csapvíz köbmétere közel háromszor annyiba kerül, mint a legolcsóbb. A Közüzemi Szolgáltatásokat Szabályozó Országos Hatóság (ANRSC) adatai szerint idén is Marcel Ciolacu miniszterelnök szűkebb pátriájában, a munténiai Buzău városában a legdrágább az ivóvíz, köbmétere 10,06 lejbe kerül =azaz két euróba), amire még rájön az áfa.
A moldvai Bákóban sem sokkal olcsóbb a víz, köbméterenként 9,88 lej az ára. A képzeletbeli dobogó legalsó fokát holtversenyben a vászlói Aquavas, a ploiești Hidro Prahova és a brăilai közüzemi vállalat foglalja el, melyek egyaránt 9,66 lej/köbméteres tarifával dolgoznak.
Az ivóvíz Temesváron a legolcsóbb, köbmétere áfa nélkül mindössze 3,52 lejbe kerül, ami közel harmada a buzăui árnak. „A különbséget az üzembe helyezett rendszerek adják, egyeseknél egyszer kell csak pumpálni a vizet, s már folyik is a csapból. Más esetekben, például nálunk, ötször kell pumpálni. A furatból kiemeljük az állomásra, az állomásról a hidroforhoz, onnan a tömbházhoz és így tovább” – nyilatkozta a havasalföldi vízszolgáltató közgazdásza.
A második legolcsóbb ivóvizet a szászvárosi (Dél-Erdély) fogyasztók kapják, köbméterét 5,72 lejért, míg Râmnicu Vâlceán 5,73 lejbe kerül. Kifejezetten olcsón kapják a vizet a csíkszeredai lakosok is, a Harviz idén 5,86 lej/köbméteres tarifával dolgozik. Ellenben Sepsiszentgyörgy 8,07 lej/köbméteres tarifával viszonylag drágának számít. Kolozsváron (5,98 lej/köbméter), Nagyváradon (6,57 lej/köbméter), Marosvásárhelyen (7,49 lej/köbméter) és Szatmárnémetiben (7,85 lej/köbméter) is kevesebbe kerül a csapvíz, mint a háromszéki megyeszékhelyen.
A csatornadíj Giurgiu, Iași és Ploiești városokban a legnagyobb, köbméterenként 9,30, 8,98, illetve 8,87 lej. Ez a szolgáltatás is Temesváron a legolcsóbb, csupán 4,09 lejbe kerül. Petrozsényben és Szászvárosban szintén baráti az ár, köbméterenként 4,22, illetve 4,75 lej.
Ezekhez képest a budapesti Fővárosi Vízművek honlapja szerint a vízdíj Magyarországon településtől függően 219 forint (kb. 2,64 lej) és 424 forint (5,12 lej) között mozog. „Bezzegrománia” ezen a téren sem olcsóbb, mint a Magyarország.
