Változtatna a jelenlegi román adópolitikán a miniszterelnöki tisztséget egy hónapja betöltő szociáldemokrata Marcel Ciolacu, elképzeléseit azonban nem fogadják kitörő örömmel a megcélzott alkalmazotti körök, valamint a kis- és közepes vállalkozók – írja a Magyar Nemzet.
A tervezett módosítások oka prózai: már tavasszal kiderült, hogy húszmilliárd lej (kb. négymilliárd euró) körüli lyuk tátong a büdzsén, a költségvetési deficitet – amely tavaly 5,7 százalékos volt – nem sikerül lefaragni. Emiatt Románia ellen túlzottdeficit-eljárás zajlik az EU-ban, és idén a GDP 4,4, jövőre három százalékára kellene visszaszorítania a hiányt, ami viszont szakértők szerint a lehetetlennel határos. Brüsszel azonban nemrég is arra figyelmeztetett, hogy Románia uniós forrásokat kockáztat, ha nem teljesíti a deficitcélt.
A bukaresti balliberális koalíció – amelynek élén a politikai vetésforgó alapján a „gazdasági patriotizmust” hirdető szociáldemokraták (PSD) állnak – a többi között egyszázalékos adót fizettetne a több ingatlannal rendelkező tulajdonosokkal, ha ezek összértéke meghaladja az ötszázezer eurót. Ez azt jelentené, hogy az érintettek legkevesebb ötezer eurót fizetnének évente ingatlanadó formájában. Ezt a lakosság elsöprő többsége még támogatná is: fizessenek a milliárdosok, akiknek amúgy is köztudottan ebül szerzett a vagyona a balkáni országban.
Megdupláznák viszont azoknak a mikrovállalkozásoknak az adókulcsát, amelyeknek a profitrátája meghalad egy adott küszöbértéket; az érintettek jelenleg az árbevételük egy százalékával megegyező adót fizetnek. Tervezik a cégek nyeresége után fizetendő társasági adó nyolcról tíz százalékra emelését is. A legkevesebb százmillió eurós éves forgalmat lebonyolító vállalatokra árbevételük egy százalékával egyenértékű extra adót vetnének ki. Régi vesszőparipája a román baloldalnak az egységes – jelenleg tízszázalékos – adókulcs megszüntetése és a progresszív adózás bevezetése, a koalíciós partner nemzeti liberálisok (PNL) azonban ezt folyamatosan elutasítják. Az átlagemberek zöme ehhez hozzászólni sem tud, mivel nem ismeri egyik vagy másik adózási nem előnyeit-hátrányait, bár az kétségtelenül népszerű, ha a nagyobb jövedelműektől több adót szednek be, mint a kisjövedelműektől.
Felmerült az alapélelmiszerek és a turisztikai szolgáltatások kedvezményes áfájának megszüntetése, illetve a jelenlegi 19 százalékos áfakulcs 21 vagy 22 százalékra emelése, ám döntés még nem született.
Egyre valószínűbb, hogy a Ciolacu-kabinet megszünteti az építőipari, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgozóknak a tízszázalékos jövedelemadó, valamint az ugyancsak tízszázalékos egészségbiztosítási hozzájárulás befizetése alóli mentességét. Ez máris felzúdulást keltett az érintett kedvezményezettek körében. A nagy többség viszont azt kérdezi, miért kell egyáltalán egyes szakmai rétegeket adókedvezményben részesíteni. Korábban egyenesen közfelháborodást keltett, amikor adómentességben részesítették az IT-szektorban (információtechnológia) dolgozókat.