Újabb bizonyítékokat csatolt a parajdi bányakatasztrófa ügyében a román legfőbb ügyészséghez benyújtott bűnvádi feljelentéséhez az állampolgárokat az állam visszaéléseitől védő FACIAS alapítvány (Fundaţia pentru Apărarea Cetăţenilor Împotriva Abuzurilor Statului) – közölte ma a civil szervezet.
Az alapítvány június elején tett bűnvádi feljelentést a parajdi sóbánya elárasztása kapcsán a román legfőbb ügyészségnél – emlékeztet a kolozsvári Krónika. Eszerint a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) és a román vízügyi hatóság (ANAR) felelős a történtekért, mivel évek óta tudtak a veszélyről, de nem tettek ellene semmit. Beadványukban a civilek a két állami vállalat érintett alkalmazottainak a felelősségre vonását kérik.
A FACIAS friss közleményében kifejti: az újabb bizonyítékok alátámasztják, hogy a román állami hatóságoknak 2007 óta tudomásuk volt a veszélyről. „Ennek ellenére 18 éven keresztül semmit sem tettek azért, hogy megakadályozzák a katasztrófát, mely 2025 májusában bekövetkezett” – mutatnak rá. A hivatalban lévő román gazdasági miniszter korábban csak az állami sótársaság felelősségét firtatta, mondván, hogy a Salrom egyértelműen felelős a Parajdon kialakult helyzetért, mivel tájékoztatták őket a várható eseményekről, de figyelmen kívül hagyták azokat.
A jogvédő civil szervezet szerint a vízszivárgások megakadályozása 1,9 millió euróba került volna, miközben a Salrom csak 2022-ben 4 millió eurót fizetett ki alkalmazottainak különböző jutalékok formájában. Arra is rámutatnak, hogy abban az évben a Salrom nettó profitja 22 millió euró volt, és ahelyett, hogy ennek egy részét a sókészlet megőrzésére fordította volna, csaknem 30 millió eurót költött személyi kiadásokra.
A FACIAS szerint a Románia számára stratégiai jelentőségű parajdi sókészlet meghaladja az 500 millió tonnát, bruttó értékét 12 milliárd euróra becsülik. Az ügyészek elé terjesztett hivatalos iratok és tanulmányok azt mutatják: a parajdi bányakatasztrófa az állami hatóságok visszaéléseinek közvetlen következménye, mivel ezek megszegték törvényes kötelességüket, hogy megvédjék az emberi életeket, vagyont és nemzeti örökséget. Egy 2007-ben publikált tanulmány felhívta a figyelmet, hogy a Korond-patak „valós veszélyt” jelent a bánya épségére, mivel oldja a sótömböket. Ennek ellenére a szakemberek által javasolt műszaki megoldások – a patak elterelése és egy megfigyelési állomás létrehozása – nem ültették gyakorlatba. És a sószorost magába foglaló természetvédelmi területet felügyelő civil szervezet sem tett konkrét lépéseket a védelmében – állítja a FACIAS.
Az alapítvány emlékeztet: a Salrom a 2024-es vízszivárgások után sem próbálta elhárítani a veszélyt, hanem „gyorsan” megnyitotta a bányát a látogatók előtt, mivel Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványosságát évente százezrek keresték fel, és csak úgy dőlt a lé…
Apropó: állami vezetők. Éppen tegnap hozták nyilvánosságra, hogy a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) szerint Románia csak két ajánlást teljesített a 26-ból a korrupció megelőzésében és a feddhetetlenség ösztönzésében a bűnüldöző hatóságok és a vezető kormányzati tisztviselők körében.
