Állandósult a titkosszolgálati hatalom Romániában

Romániában nyugati források szerint több mint százezer szolgálati tiszt van, egy részük fedett, civil mesterségük van és önálló besúgói hálózatokat működtetnek. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint nehéz meghúzni a határt a román politikum és hírszerzési aktivitás között, a miniszterek, államtitkárok mintegy egyharmada titkosszolgálati akadémián végzett továbbképzést.

Romániában a magas költségvetési hiány ellenére látványosan növelték a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) büdzséjét. Mivel magyarázható ez a bőkezűség? – kérdezte a budapesti lap Barabás T. Jánostól, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzőjétől. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy pár nappal ezelőtt a román parlament egy sebtében szerkesztett jövő évi költségvetést szavazott meg különösebb vita nélkül, ellenzéki politikusok szerint alábecsült kiadásokkal és túlbecsült bevételekkel, a fő újdonság pedig az erőszakszervezetek költségvetésének húszszázalékos növelése volt.

A kormánykoalíciós pártok, a szocialisták (PSD) és a nemzeti liberálisok (PNL) választási csúcsévre készülnek, amikor európai parlamenti, önkormányzati, parlamenti és elnökválasztások lesznek, és a kampányköltségek egy részét közvetve a büdzséből fedezik a romániai hagyományok szerint. A titkosszolgálatoknak juttatott pénz növelését indokolhatják a növekvő biztonsági kihívások is, de jól felismerhetően megjelennek párt- és csoportérdekek is. Ez utóbbit sejteti, hogy a Klaus Iohannis által felügyelt nemzetbiztonsági tanács (Consiliul Suprem de Apărare a Ţării – CSAT) nem támogatta a kormánybüdzsé jóváhagyását, a katonai beszerzések vélt hanyagolása miatt – fogalmazott az elemző. Hozzátette: a kormány mégis megszavaztatta a költségvetést, növelve Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök és a PNL, valamint Iohannis államfő közötti feszültséget.

Barabás T. János szerint a választások nagy tétje a jobboldali kormánypárt, a PNL és az ellenzéki szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) erdélyi mérkőzése lesz, amibe várhatóan a polgári titkosszolgálat, a SRI által felügyelt titkosszolgálati közösség is beavatkozik, a kormánypárt oldalán. „A beavatkozás mikéntjét sejteti a minapi botrány, amelyben az ellenzéki AUR volt belügyminiszter-jelöltje, Dan Dungaciu akadémikus, politológus ellen ügyészségi eljárás indult hivatali visszaélés, sikkasztás vádjával. (Ez téves információ: Dungacui nem tagja, csupán alkalmazottja, egyik intézményvezetője a Román Akadémiának – Ehir.ro.) A bizonyítékokat gyakran a SRI szolgáltatja a vádemeléshez. Vagyis a SRI több pénzt és több munkát is kap. Az AUR elleni „kilövési parancsot” a SRI-hez közel álló Digi24 média tette nyilvánossá, azzal, hogy George Simion pártvezért orosz kémnek bélyegezte meg.

A román sajtó évek óta cikkez arról, hogy a titkosszolgálatok nagy befolyással vannak Románia politikai életére. A rra a kérdésre, hogy miként  tudják alakítani a folyamatokat, a kolozsvári származású elemző megjegyezte: a politikai kultúra az elmúlt százötven év történelmi tanulságaiból áll össze. „A román elit aggodalma szerint országuk széthullana, ha nem lenne egy erős centralizált hatalom, amelyet elsősorban a titkosszolgálatok hoznak létre, nem nyilvános, és nem demokratikus eszközökkel. Jelenleg az erdélyi románok elszakadási vágyától jobban tartanak, mint a magyarokétól. Nem sikerült száz év alatt felzárkóztatni az elmaradott vidékeket, de egy méltányos képviseleti rendszert sem sikerült létrehozni” – mondta a szakértő.

Barabás T. János emlékeztetett arra, hogy Romániában nyugati források szerint több mint százezer szolgálati tiszt van, egy részük fedett, civil mesterségük van és önálló besúgói hálózatokat működtetnek. Ezek a hálózatok átfonják az élet minden területét, kevés olyan szerkesztőség, egyetem, egyház, önkormányzat, nagyvállalati vezetőség, amelyben ne lennének jelen. Akárcsak az ortodox egyházban, a politikában is kettős hatalom van, a hivatalos mellett a titkos párhuzamos csatornákon zajlik a korrupció, a nepotizmus, a valódi döntések itt születnek – ennek működését a szolgálatok biztosítják. A kettős politikai rendszerrel kizárják a nemkívánatos csoportokat is a hatalomból – hangsúlyozta a Románia-szakértő. Mint fogalmazott, a SRI-nek félelmetes eszközei vannak, az Amerikai Egyesült Államok csúcstechnológiával látta el, amivel mindenkit lehallgathatnak, követhetnek.

Mindezt politikusok zsarolására használják, például nyomozati anyagot szolgáltatnak az ügyészségeknek, és így lényegileg befolyásolják a politikát – tette hozzá Barabás. Azt is megemlítette, hogy Washington célja átadni térségbeli szövetségeseinek az oroszok elleni küzdelem nagy részét, például részben a román szolgálatok látják el az ukrán kormányzat kibervédelmét. Úgy véli, nehéz meghúzni a határt politikum és titkosszolgálat között Romániában, a miniszterek, államtitkárok mintegy egyharmada titkosszolgálati akadémián végzett továbbképzést. Feltehetjük a kérdést, a kormánynak van titkosszolgálata vagy a SRI-nek van kormánya – fogalmazott az elemző.

Látványosan megemelték a Speciális Távközlési Szolgálat (STS) büdzséjét is Romániában. Miért fontos ennyire a STS? – kérdezte a Magyar Nemzet Barabás T. Jánostól. A válasz: „A technikai titkosszolgálat állam az államban, több milliárd dolláros high tech vállalkozásai vannak nyugaton. Ennek oka, hogy minden eddigi kormány számára hasznossá tették magukat, és egyre inkább rájuk hagyatkoznak olyan információgyűjtésben, amelynek köre nem csak Romániára szűkül le.”

Külföldi lapok szerint a STS cégei jelen vannak Ukrajnában, a Közel- és Közép-Keleten, a Balkánon. Barabás emlékeztetett: a fentebb említett román szolgálathoz közelinek tartott Digi kommunikációs csoport (amleynek névleges tulajdonosa egy bizonyos nagyváradi Zoltan Teszari – Ehir.ro) a közelmúltig Magyarországon is működött, pár évvel ezelőtti „eltanácsolásuk” egybeesett az Emag román e-kereskedelmi cég magyarországi piacra lépésével.

Total
0
Megosztás
Előző hír

A Nyugat zavargásokat próbál szítani Szerbiában

Következő hír

Bérgyilkosok, titkosügynökök, maffiózók, politikusok

Related Posts
Total
0
Megosztás