A nagyváradi Magyar Polgári Egyesület által létrehozott Polgári esték nevű rendezvénysorozat keretében mutatták be a Sebes-Körös parti városban a Sapientia Varadiensis Alapítvány közreműködésével Fleisz János történész legújabb kötetét a minap.
Az egykori nagyvárad-velencei római katolikus kultúrházban – amit manapság román–magyar kultúrtérként próbál hasznosítani a Bihar Megyei Könyvtár, nem sok eredménnyel –megjelenteket Nagy József Barna, az MPE elnöke köszöntötte. Mint elmondta, minden lokálpatrióta számára nagy öröm, amikor a Szent László alapította ezeréves város helytörténetéről újabb kötetet vehet a kezébe. Dr. habil. Fleisz János már számos könyvet jelentetett meg Nagyváradról, foglalkozott a sajtóval, a gazdasággal, neves személyiségekkel, most az egészségügy tágabb körébe tartozó könyvet tett le a nagyváradi magyarság és mindazok képzeletbeli asztalára, akik jobban meg kívánják ismerni a város történelmét és az ebből táplálkozó jelenét.
A szerző elmondta, hogy a Nagyváradi egészségügy 1900–1950 című kötet egy szakmai érdeklődő körnek, rövidebb időkeretben, már be lett mutatva november 14-én, a Partiumi Keresztény Egyetemen megtartott A magyar tudomány napja a Partiumban nevű rendezvényen. A kötet anyagát levéltári kutatások, szakirodalmak átnézése nyomán gyűjtötte egybe, és úgy próbálta megírni, hogy a szűkebben vett szakmai kívánalmaknak, a helytörténet és az egészségügy iránt érdeklődőknek is megfeleljen, de mindenki más is érdeklődéssel olvassa. Fleisz János többször is megjegyezte, hogy nem egy-egy témát fejt ki bővebben, nem a gyógyszerészetről, a kórházakról vagy az orvosokról ír, hanem várostörténetet mutat be, minden témáról nagyobb látókörben beszél, ezért nem is törekedett egy-egy adott téma bővebb kibontására. A kötetben, amelynek az alcíme Az egészségügy és a szociális ellátás sajátosságai Nagyváradon a 20. század első felében, sok olyan témát érint, ami valamilyen módon kapcsolódik a közegészégügyhöz (temetők, szociális védelem, gyógyszertárak, fürdők és gyógyhelyek, vízellátás, demográfiai adatok, mentőszolgálat, kórházak stb.). A könyvet számos korabeli képeslap és fénykép illusztrálja.
A szerző több példát is felsorolt a kötetből, amelyekkel azt bizonyította, hogy a nagyváradi egészségügyi ellátás a tárgyalt időszakban mindig kiemelkedő volt, akármelyik impériumhoz is tartozott a város. Ugyanakkor több érdekességet is megosztott a hallgatósággal. 1918-ban, a spanyolnáthának nevezett influenzajárvány idején például október közepén még csak 4500 esetet jegyeztek fel a városban, de november elejére a megbetegedettek száma elérte a tízezret. Természetesen csak az orvosokhoz fordultak számát rögzítették, a fertőzöttek száma ennél jóval nagyobb lehetett a közel hatvanezres városban.
A rendezvényen Kocsis Gyula színművész, a Szigligeti Színház tagja mondott két váradi vonatkozású verset, házigazdaként pedig Blaga Antoniu váradvelencei plébános is méltatta a szerzőt és munkáját. A könyvbemutató beszélgetéssel és dedikálással zárult.
