A Nemzetközi Valutaalapot (IMF) 1944-ben alapították a nemzetközi pénzügyi együttműködés elősegítése és a globális GDP növelése érdekében. És természetesen azért, hogy kölcsönt tudjon nyújtani a fizetési mérleg tekintetében rosszul teljesítő, gazdasági válsággal küzdő, gyenge valutával rendelkező vagy a strukturális reformokat külső segítség nélkül végrehajtani képtelen országoknak.
Az évek során rengeteg kritika érte ezt az amerikai székhelyű, imperialista és globalista „világbankot”, Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint például az IMF-kölcsönökhöz szabott feltételek legalább annyiszor érintették károsan a kölcsönt felvett országot, mint ahányszor segítették azokat.
A Visual Capitalist a Nemzetközi Valutaalap 2024. április végi adatai alapján készítette el az IMF felé legjobban eladósodott országok listáját. Argentína toronymagasan vezeti a mezőnyt. Az országnak 32 milliárd dollárnyi IMF-hitele van, ami a hazai össztermékük (GDP) 5,3 százaléka. Nem véletlen: az elmúlt hatvan évben húsz alkalommal kérték a valutaalap segítségét. A második helyen Egyiptom áll 11 milliárd dolláros adóssággal, ez 3,1 százalékos GDP-szeletnek felel meg.
A 10 legeladósodottabb ország közül öt Afrikában, míg három Dél-Amerikában található. Egyetlen európaiként Ukrajna képviselteti magát, igaz, a kijevi hitelek már a harmadik helyre repítették az adósságlistán. Az ország a háború kitörése óta gyakorlatilag teljes egészében a külföldi támogatásokra támaszkodik az állam fenntartásában. A segélyek mellett ezt hitelekből (is) igyekszik folytatni: 9 milliárd dollárral tartozik az IMF-nek, amely a becsült GDP-jének a 4,7 százaléka.
A listán még Pakisztán, Ecuador, Kolumbia, Angola, Kenya, Ghána és Elefántcsontpart kapott helyet, az első tíz ország az IMF-hitelek 69 százalékáért felel. Pedig tízszer ennyien vannak az adósok: csaknem 100 ország tartozik a Nemzetközi Valutaalapnak, az összesített adósságuk pedig eléri a 111 milliárd dollárt.
Sem Magyarország, sem Románia nem található meg ezen a nyilvánosságra hozott listán.
