Ugrósdy Márton, a Külgazdasági és Külügyi Intézet (KKI) igazgatója szerint az eredmények fájó hiányával térhetett haza múlt héten az ukrán államfő Brüsszelből, a Keleti Partnerség csúcstalálkozóról, ahol „csalódást keltően és összeszedetlenül szerepelt”.
Az Origón megjelent cikkében a KKI igazgatója azt írta: az elmúlt hetek-hónapok ukrán fenyegetései, diplomáciai üzengetései, valamint a kapkodás és az orosz invázióval való riogatás csak jobban elszigetelték Ukrajnát hagyományos támogatóitól.
Múlt héten, szerdán kezdődött Brüsszelben az Európai Unió és az úgynevezett keleti partnerségéhez tartozó országok egynapos csúcstalálkozója. Az értekezleten az uniós tagországok állam- és kormányfői, továbbá a keleti partnerek közül Azerbajdzsán, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna vezetői vettek részt. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozóján reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió 2022-ben, a soros francia elnökség idején kiemelt figyelmet fordít majd Ukrajna biztonságára és az orosz hibridháború elleni küzdelemre Európában.
Ugrósdy szerint az ukrán elvárásokkal szemben, az Európai Unió és Ukrajna közötti keleti partnerség csúcstalálkozón Zelenszkij végül semmilyen kézzelfogható garanciát nem kapott arra, hogy az EU bármilyen módon fellép az ukrán érdekek védelmében.
A KKI igazgatója azt is írta, hogy az ukránok stratégiája a kezdetektől világos: az ország az EU költségén akarja magát megvédeni az oroszoktól. Ennek mentén folyamatosan konkrét csatlakozási menetrendet, újabb Oroszország elleni szankciókat, védelmi garanciákat és oroszellenes zárónyilatkozatot követeltek az európai vezetőktől.
Ugyanakkor Ugrósdy úgy véli, a brüsszeli csúcstalálkozón világossá vált, hogy egy szegény ország „kiszámíthatatlan, megbízhatatlan és népszerűtlen vezetője érdekében” az európai nagyhatalmak nem fognak szembe menni Vlagyimir Putyinnal és „saját jól felfogott érdekeikkel”. A szakértő hozzátette: túl sokat fektettek már be ehhez Oroszországban a nagy európai energiacégek, mint például a francia Total, a német Wintershall, vagy éppen a holland Gasunie.
Az EU bővítésével kapcsolatban azt is megjegyezte: amúgy is áll, és ha újra is indul, biztosan nem Ukrajna lesz az első a sorban. Az országtól ugyanis az EU már megkapta, amit akart: „mély és átfogó kereskedelmi megállapodás értelmében az európai cégek szinte teljesen szabadon működhetnek Ukrajnában”.
A vízummentesség pedig több millió ukránnak tette lehetővé, hogy az uniós munkaerőpiacon vállaljon munkát, aminek köszönhetően munkavállalók tömege indult meg nyugat felén – tette hozzá a KKI igazgatója.
Ugrósdy Márton szerint az ukrán államfő számára a legnagyobb csalódást „egyértelműen az Egyesült Államok és annak vezetése okozta”, Joe Biden amerikai elnök ugyanis érzékeli, hogy egyszerre nem küzdhet két ellenféllel, „Oroszországgal és Kínával, így a kissingeri logikát alkalmazva a gyengébbel, tehát Putyinnal akar egyezséget kötni”.
Volodimir Zelenszkij amiatt is aggódhat, hogy az általa ígért reformok elmaradtak, így a nyugat és az ukrán nép is egyre frusztráltabb, mivel a folyamatos reform-ígérgetés eredményei sehol sem láthatók.
A KKI igazgatója úgy látja: az ukrán államfőt az barátai és a szövetségesei futtatták lesre, a „Nyugat mára hozzászokott a kelet-ukrajnai háborúhoz” és a szájhősködő ukrán politikusokhoz, az igazi veszélyt pedig az jelentené, „ha az ukrán vezetés minden mindegy alapon valami meggondolatlanságra ragadtatná magát a keleti fronton”.