Az európai őshonos kisebbségek jogvédelmét éa az Európai Unió reformját szorgalmazták kolozsvári találkozójukon az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői – írja az MTI egy mai sajtóközleményre hivatkozva.
A megbeszélésen Lorena López de Lacalle, az EFA elnöke és Raül Romeva i Rueda, az EFA bizottsági elnöki tisztségre javasolt „csúcsjelöltje”, a korábban a katalán függetlenségi törekvésekben vállalt szerepéért bebörtönözött volt katalán külügyminiszter, valamint Zakariás Zoltán parmenti képviselő, az EMSZ országos elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMSZ külügyi és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője vett részt.
Kolozsvári sajtótájékoztatójukon Szilágyi Zsolt elmondta: az önrendelkezés gondolata köti össze őket. „Baszk, valamint katalán barátainkkal együtt valljuk, hogy létező problémáinkra egyetlen valódi megoldás lehet, és az nem más, mint az autonómia. Politikai közösségünk immár nyolc éve tagja az európai regionalistákat és autonomistákat tömörítő Európai Szabad Szövetségnek, a célunk pedig, hogy az erdélyi magyarok jogos önrendelkezési igényét a nemzetközi fórumokon is megjelenítsük” – fogalmazott. Hozzátette: az erdélyi magyarok problémáinak és békés önrendelkezési követelése láthatóvá tételére kiváló alkalom a most kezdődő EP-választási kampány.
Lorena López de Lacalle elmondta: az EFA célja megteremteni Európa őshonos nemzeti kisebbségei számára a lehetőséget, hogy ők maguk dönthessenek saját jövőjükről. „Vissza kell térnünk az Európai Unió alapító atyái által is vallott elvekhez, s újra magunkénak kell érezzük az EU jelmondatát, amely az Egyesülve a sokféleségben. Ha az Európai Unió vezetése nem tartja tiszteletben a nemzeti kisebbségeket és ezek jogait, nem mondhatja el magáról, hogy mindannyiunkat képvisel” – jelentette ki az EFA elnöke. Szerinte új megegyezésre van szükség az EU megújításával kapcsolatban, eddigi megállapodásainkat pedig felül kell vizsgálni.
Az Európai Uniónak változnia kell – mondta López de Lacalle, majd hozzátette: az EFA célja, hogy nagyobb láthatóságot biztosítson a nemzeti kisebbségek problémáinak, s ezért javasolják egy nemzeti kisebbségekért felelős európai biztos megválasztását. „A túlközpontosított döntéshozatal senkinek sem jó. Változtatnunk kell ezen, miként azzal is számolnunk kell, hogy az Európai Unió ajtaján kilenc, felvételre váró ország is kopogtat. Közösen kell választ találnunk Európa védelmi és közegészségügyi kérdéseire is, ahhoz azonban, hogy ezeket megoldhassuk, át kell szerveznünk az EU működését, és meg kell szüntetnünk az Európai Tanács túlhatalmát” –jelentette ki az EFA elnöke.
Raül Romeva i Rueda szerint első lépésként az EU-nak el kellene ismernie ezt a nyelvi-, nemzeti- és kulturális sokszínűséget, az embereknek pedig széles körben kellene biztosítani azt a jogot, hogy maguk döntsenek saját sorskérdéseikről. „Európa nagyhatalmi csoportjait természetesen zavarja a mi álláspontunk, hiszen ők jobban szeretnének egy uniformizált Európát, ahol nincsenek nemzeti kisebbségi identitások. De ez nem demokratikus, mi nem ezt az Európát védjük. A választások közeledtével érdemes aláhúznunk újra: a demokrácia olyan eszköz, amely a sokféleségen, a helyi valóságok megfogalmazásán, a nyelvi- és kisebbségi jogokon nyugszik. Az európai parlamenti választások alkalmával küldjünk egy egyértelmű és határozott üzenetet Brüsszelbe: Európának el kell ismernie a sokszínűséget, el kell ismernie a nemzeti kisebbségek jogait” – hangoztatta az EFA katalán csúcsjelöltje.
A sajtótájékoztató végén Zakariás Zoltán elmondta: „Az európai parlamenti választások változást kell hozzanak az EU működésében, hiszen csak így érhető el, hogy a nemzeti kisebbségek problémáira is megoldásokat találjunk. A döntéshozóknak is be kell látniuk: az EU csak akkor lesz erősebb, ha állampolgárai nem szenvednek el semmiféle diszkriminációt.”
Az MTI emlékezetet: az RMDSZ-szel kötött megállapodás értelmében az EMSZ jelöltjeként Szilágyi Zsolt a negyedik helyen szerepel a „magyar összefogás” európai parlamenti jelöltlistáján, amellyel az RMDSZ indul a július 9-i EP-választáson. Azt nem tették hozzá: ez nem befutó hely, tehát a hivatkozott „összefogás” valójában nem motiválja az EMSZ tagjait és szimpatizánsait. Még az is bizonytalan, hogy az RMDSZ listája egyáltalán megkapja a romániai voksok 5%-át (vagyis a párt átlépi a küszöböt) ahhoz, hogy egy-két képviselőt az EP-be küldhessen…