A szigorú takarékossági programot hirdetett, a közszférában és a társadalomvédelem területén megszorításokat bevezetett bukaresti kormány idén 296 millió lejt (közel 60 millió eurót) hagyott jóvá a nemzeti kisebbségek lojális szervezetei számára.
Bár a sajtó ezt úgy propagálja, hogy a tetemes összeget maguk a romániai kisebbségi közösségek kapják „a nemzeti kisebbségek hagyományai, nyelvük és kultúrájuk megőrzését és népszerűsítését célzó projektekre”, a kormányhatározattal kiosztott summákat a Bukarestben akkreditált, a román nemzetállam iránt lojális kisebbségi szervezetek kapják. A törvény szerint azok, amelyek egy-egy képviselőt delegálhattak és juttathattak be a román parlament alsóházába – akár pár száz szimpatizánsuk szavazatával.
Jelenleg 17 ilyen szervezet képviselője ül a törvényhozás alsóházában, akik rendszeresen az éppen regnáló kormányt támogatják, vagyis mindig a hatalommal szavaznak. Egyebek mellett így hálálják meg az évente kapott összegeket és más privilégiumokat.
Mihai Constantin kormányszóvivő szerint a kabinet által a nemzeti kisebbségek számára 2025-re elkülönített összeget „a kisebbségi szervezetekkel való konzultációkat követően határozták meg és a szükségletekhez igazították”. A szóvivő azért kényszerült magyarázkodni, mert az újságírók azt is megkérdezték a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatón, hogy miért kellett kiegészíteni 27 millió lejjel tavalyhoz képest a nemzeti kisebbségek projektjeire szánt összeget ebben a nagy ínségben, tekintve azt is, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció tagja, s ekként annyit mer a húsosfazékból, amennyit csak akar, a balkáni tradíciókhoz híven. Ráadásul a magyarok pártja a közel 300 millió lejnek a nagyját vághatja zsebre, hiszen magasan több szavazatot kapott 2024-ben a többi kisebbségi szervezethez képest. „Önök egyet említettek meg a nemzeti kisebbségek közül, amelyet egy politikai szervezet is képvisel, de Romániában 20 nemzeti kisebbség él” – mondta erre Constantin a kérdés élét elütve, de senki sem kérdezett vissza, hogy ha 17 akkreditált kisebbségi szervezet van, plusz az RMDSZ, akkor hogy jön ki a húsz. Arról nem is beszélve, hogy hajmeresztő furcsaságokat tapasztalhat az, aki utánanéz ezeknek a „nemzeti kisebbségeknek”. Köztük vannak olyan nem őshonosak is, akik valódi közösséget sem alkotnak (albánok, olaszok, macedónok, lengyelek, bánsági bolgárok stb.).
Azt is érdemes tudni, hogy az RMDSZ a háromszáz millió „tortából” egy 63 millió lejes szeletet szakíthat magának úgy, hogy ezt a pénzt kizárólag magára, azaz a pártra, annak különféle struktúráira, alapítványaira, álcivil szervezeteire költheti. Egyébiránt a pártelnök Kelemen Hunor nyolcoldalas „nyilvános” vagyonnyilatkozatából az látszik, hogy a 57 éves politikus a mai Románia egyik legtehetősebb polgára.
