Miközben a balkáni országban a politikai osztály sikerpropagandát és ígéretcumanit zúdít a választókra az „alkotmányos puccsal” megszervezett hatalomátmentés után, mutyiban a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek befagyasztását fontolgatják. A leamortizálódott pártok által megalakított új kormány másként nem fogja tudni a büdzsén tátongó lyukat, márpedig ez uniós elvárás.
A költségvetési kiadások mérséklését célzó intézkedéseket tartalmazó jogszabályokat 2025. január 1-jétől léptetnék érvénybe, de még azt sem hozták nyilvánosságra, hogy a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak befagyasztásán túl még milyen más megszorításokat terveznek, ugyanis az előző kettő nem elégséges.
A Ciolacu 2. kormányt megelőző Ciolacu 1. kabinet azt ígérte, hogy január 1-től 12 százalékkal megemeli a nyugdíjakat és bérfejlesztést hajt végre bizonyos közalkalmazotti szakmákban dolgozók esetén. Az előbbi intézkedés 19 milliárd lej, az utóbbi 9 milliárd lej többletköltséget jelentene a központi költségvetésnek. A közalkalmazotti bérek befagyasztására egyébként a 69/2010-es törvény kötelezi a kormányt. A Pénzügyi-költségvetési felelősség törvényeként ismert jogszabály előírja, hogy be kell fagyasztani a béreket az állami szektorban, ha az ország adósságállománya meghaladja a GDP 50 százalékát. Szeptember végén az államadósság a GDP 53,1 százalékát tette ki, ma már 56-57 percentről beszélnek az elemzők. Az említett törvény úgy rendelkezik, hogy a kormánynak akkor kell „a közszféra szociális ellátással kapcsolatos teljes költségeit” befagyasztania, amikor az államadósság meghaladja a GDP 55 százalékát. Vagyis a nyugdíjak befagyasztása is időszerűvé vált.
Romániában egyébként átlagosan 40 százalékkal nőttek a nyugdíjak 2024-ben, ami választási év volt, az „osztogatás” éve. Ez hozzájárult a GDP nyolc százalékát meghaladó költségvetési hiányhoz. A tervezett megszorító sürgősségi rendelettel a kormány megszüntetné nyaralási utalványokat és megtiltaná, hogy 2025-ben prémiumot kaphassanak az állami alkalmazottak. De mint már fentebb említettük, még nem tudni, milyen egyéb „huncutságok” várnak az adófizetőkre a balkáni országban.
