Emmanuel Macron francia államfő a köztársaságon belüli autonómia megadását javasolta Korzikának, a Franciaországhoz tartozó szigetnek, amelynek vezetői hosszú ideje követelik az önállóságot.
A Temes megye nagyságú, 8700 négyzetkilométeres, 350 ezer ember lakta Korzika (franciául Corse, korzikaiul Corsica) az évszázadok során folyamatosan váltakozva különböző népek és hatalmak befolyása alatt állt, de legtovább a Genovai Köztársaság uralta. A 18. század közepén létrejött ugyan a Korzikai Köztársaság, de ez 1769-ben összeomlott, 1796-tól teljesen és véglegesen francia uralom alá került a sziget. A korzikaiak önállósági törekvéseit a francia nemzetállam rendre letörte, 2000-ben tervet dolgoztak ki arra, hogy nagyobb autonómiát adnak a szigetnek, de ezt a párizsi parlament elutasította, attól tartva, hogy más francia régiók is nagyobb önállóságra törekednének.
Bár Korzikának 199-ben részleges autonómiát adott a központi hatalom, a Földközi-tengeri sziget ma is Franciaország 18 régiójának egyike, két megyére osztva. Fővárosa Ajaccio (korzikaiul Aiacciu). Az elfranciásítási törekvések hatására a sziget lakosságából ma már csak csak 10%-nak anyanyelve a korzikai, és csak 50% képes azt használni.
A francia államfő „történelmi pillanatról” beszélt ma a sziget Ajaccióban. „Legyen bátorságunk autonómiát építeni Korzika számára a köztársaságon belül” – fogalmazott Macron a korzikai közgyűlésben, egy olyan struktúra kiépítését szorgalmazva, amely teljes mértékben korzikai, de nem szakad el a francia államtól. „Ez nem az állammal szembeni autonómia lesz, és nem is az állam nélküli autonómia” – hangsúlyozta Macron. „Előre kell lépnünk, és ehhez Korzikát bele kell foglalnunk az alkotmányunkba, mert a status quo mindannyiunk számára kudarc lenne” –mondta az elnök a sziget választott képviselői előtt.
Az elnök azért tett látogatást Korzikán, hogy személyesen zárja le azokat az autonómiát előkészítő tárgyalásokat, amelyek 18 hónappal ezelőtt kezdődtek meg a kormány és a helyi vezetők között a zavargásba torkolló tüntetések után. Az erőszak azért robbant ki, mert 2022. március 2-án Yvan Colonnát, aki életfogytiglani börtönbüntetését töltötte a korzikai francia prefektus 1998-ban történt meggyilkolásában való részvételért, a börtönben egy iszlamista elítélt agyonverte.
A függetlenség és elszakadás kérdése megosztja a korzikai társadalmat is, a szigeten az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos politikai stabilitás alakult ki. A korzikai politikai elitnek ugyanakkor évek óta az a célja, hogy a sziget megkapja azt a teljes körű autonómiát, amit Franciaország egyes tengerentúli területei élveznek.
A francia elnök szerint az új intézményi szakasznak Korzikát úgy kell a köztársaságba illesztenie, hogy közben el kell ismernie mediterrán szigetjellegének és a világhoz való kapcsolatának egyediségét. „Nagyobb teret kell adnunk a korzikai nyelvnek mind az oktatásban, mind a közéletben” – hívta fel a figyelmet Macron. Az államfő hat hónapot adott a korzikai politikai csoportoknak arra, hogy megállapodásra jussanak a kormánnyal egy alkotmányos szövegrő”, amely lehetővé teszi a sziget státuszának megváltoztatását.
„Az autonómia státusza, amelyet igényelünk, a Francia Köztársaságba illeszkedik” – ígérte meg Gilles Simeoni, Korzika végrehajtótanácsának autonómiapárti elnöke, aki öt kihívást említett meg: a történelmi, társadalmi, gazdasági, szociális és demokratikus elismerést, a nyomásgyakorlás vagy a maffiaszerű félrecsúszás logikájának elutasításával.
