A nagyváradi városháza dísztermében tartotta meg alakuló ülését az Erdélyi Magyar Szövetség Bihar megyei szervezete. A megjelent küldötteket és a meghívott vendégeket Habinyák István, az EMSZ területi megbízottja köszöntötte, aki külön üdvözölte Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét, Csomortányi Istvánt, az EMSZ elnökhelyettesét, Helmeczi Tibort, az MPP volt megyei elnökét, valamint Zatykó Gyula nagyváradi polgármesteri tanácsadót, Toró T. Tibort, az EMSZ országos alelnökét és Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt.
Az ülésre meghívott Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felszólalását az 1989-es temesvári forradalmi eseményekre visszatekintve kezdte, kiemelve, hogy akkor nem vált be a nacionálkommunista hatalom uszítása, az emberek képesek voltak összefogni, a sokféleségben kialakult az egység. Különleges értékű volt ez, hiszen a románok, magyarok és más nációk összefogása történelmi léptékben is ritkaságnak számított. Ezt követően azonban Marosvásárhelyen a visszarendeződés szétrombolta a szolidaritást, a magyarellenesség pedig politikai termékké vált a posztkommunista Romániában, amit időről időre fel is használ a hatalom, nemcsak a magyarok, hanem az általános demokratizálódás ellen is – mondta. A három évtizeddel ezelőtti rövid időszak a teljes magyar egység ideje is volt, a magyar egymásra találás hőskorszakát élhettük át, ennek csúcspontját pedig a Kolozsvári nyilatkozat elfogadása jelentette. Ám az amerikai közvetítéssel nyélbe ütött neptuni alkuval a román mélyállam a magyarságot megosztotta, kiválasztva magának a „tárgyalóképes, lojális” magyarokat, háttérbe szorítva a nemzeti gondolkodású autonomistákat.
A kezdeti egység és összefogás fontos pilléreként a magyar történelmi egyházak összefogását, az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Állandó Értekezletét említette Tőkés László, mely fórum több mint egy évtizedig jól működött. Az egyházak fontos szerepet játszottak az RMDSZ létrehozásában, az egyházi, a politikai és társadalmi szervezetek együtt kezdték el a magyar kultúra és oktatás intézményeinek létrehozását, a tulajdonviszonyok tisztázását – húzta alá a püspök. Ez a jól működő ökuménia azonban később szintén csorbát szenvedett, és az erdélyi magyar egypártrendszer kialakulása kísérőjelenségeként a magyar egyházak is egyre inkább politikai befolyás alá kerültek.
Az EMNT elnöke szót ejtett még a kis lépések megalkuvásos politikájától megcsömörlött, RMDSZ-ből kiszorult nemzeti, autonómiapárti tábor útkereséseiről, a Reform Tömörülés, majd pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásáról. Mint mondta, ez a gyökeres fordulat éppen jövőre lesz húszéves. A 89-es elvekhez hűen, a magyar nemzeti politizálás folytonosságát fenntartva létrejött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Polgári Párt és végül az Erdélyi Magyar Néppárt, a román állam pedig mindent megtett oldalán az RMDSZ-szel, hogy minket kiközösítsen a politikai életből – mondta. A nemzeti oldal több-kevesebb hittel, lelkesedéssel, eredménnyel megmaradt, őrzi a folytonosságot, és keresi a megoldást, az ügyek mentén elérhető egységet.
Tőkés László rávilágított arra is, hogy az RMDSZ anyagi lehetőségeivel szemben mennyire nehéz az elvi politizálás, és hogy minden nehézség ellenére az elvhűség az egyedül járható út céljaink elérése érdekében. Sajnos a közösségi érdeket felváltotta a pártérdek, ez látszott a legutóbbi európai parlamenti választások gyenge eredményéből is, amikor is ha a nemzeti-polgári oldal is lehetőséget kapott volna, akkor kettő helyett akár három képviselőt is be lehetett volna vinni Erdélyből az EP-be – tette hozzá.
Az EMSZ létrejötte ugyanakkor megerősíti a nemzeti oldalt, egy új egység, egy újrakezdés esélye adódik, amelyben a nemzeti, a közösségi érdek a meghatározó. Az EMNT a kezdetektől támogatta és a továbbiakban is támogatja ezt az egységet, vállalva a nemzeti keresztyén politizálás békés, nem túl hálás, de célszerű küzdelmét – szögezte le. Az EMNT elnöke egy bibliai igével zárta felszólalását: „Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben. Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.”
A jövő feladataira nézve Csomortányi István, a párt elnökhelyettese kijelentette: nem csupán a többi helyi és területi szervezet megalakulása van hátra, de folytatni kell a megkezdett munkát az önkormányzatokban, és fel kell készülni a 2024-es választásokra is. A következő másfél évben intenzív munkával lehetséges elérni azt, hogy Bihar megye legyen az első helyszín, ahol végbemegy a teljes rendszerváltás a magyarság körében. Ez Temesvár forradalmának évfordulója környékén különösen időszerű gondolat. Temesvár nélkül ugyanis a politikai pluralizmus, a szabad választás lehetősége nem lett volna lehetséges, ezért hálával tartozunk Tőkés Lászlónak és mindazoknak, akik a magyar politikai pluralizmus gondolatát és ügyét fenntartották a Reform Tömörüléstől egészen az Erdélyi Magyar Szövetségig – mondta egyebek mellett a párt elnökhelyettese.
A felszólalásokat követően került sor a tulajdonképpeni alakuló ülésre, melyen a jelenlevők megválasztották az Erdélyi Magyar Szövetség Bihar megyei szervezetének vezetőségét. Habinyák István lett az elnök, akit négy alelnök segít: Pap Sándor az Érmellék, Gábor Hunor a Belényesi-medence, Gál Sándor a Berettyó-vidék, míg Bíró Ferenc alelnök a Hegyköz ügyeiért felel majd – közölte az EMSZ a sajtóval.
