A nepotizmus (azaz a rokonok vagy barátok előnyben részesítése a szakmai tudás helyett) egy olyan részrehajló gyakorlat, amikor a döntéshozók a saját hozzátartozóikat juttatják pozíciókhoz vagy előnyökhöz a felkészültebb jelentkezők kárára. Megjelenhet a politikában, a közigazgatásban és a vállalati szférában is, amikor nem a teljesítmény, hanem a családi vagy baráti kapcsolat, esetleg valamilyen obskurus lekötelezettség dönt. Ellentettje a meritokrácia, ami olyan teljesítményelvű társadalmi vagy szervezeti rendszer, amelyben a vezetői tisztségek odaítélése, a szakmai előmenetel és a jutalmazás az egyén érdemei, tudása, tehetsége és szorgalma alapján történik.
A magyarországi tavaszi választásokkor – erőteljes nemzetközi hátszéllel – hatalomra került erők ismét bizonyították, hogy átverték a választókat, és minden egyes ígéret, amit korábban tettek, hazugság volt – hangoztatta Radics Béla fideszes országgyűlési képviselő annak kapcsán, hogy Magyar Péter kormányfő a Miniszterelnökségen adott pozíciót élettársának, Szabó Ilonának.
Elsőként képviselőtársa, Szűcs Gábor számolt be róla három nappal ezelőtt, hogy Magyar jelenlegi nője, Ilike pozícióhoz juthatott a Miniszterelnökségen. Cáfolat azóta sem született. Az országgyűlési képviselő emlékeztetett: nem ez az első eset, hogy a miniszterelnök ismeretségi alapon oszt ki fontos szerepeket. Most korábbi titkárnőjére került sor, aki nemrég azzal is hírhedtté vált, hogy papucsban flangált az Országházban. A nő „hivatalosan” Varga Judit ex-minisztert, az ex-feleséget, valamint Vogel Juditot, a kampány alatti barátnőt követi a nárcisztikus pszichopataként jellemzett Magyar Péter élettársai sorában.
Ami a sógor-komaságot illeti: a korábban igazságügyi miniszteri pozícióra jelölt, de egyelőre országgyűlési képviselőként fizetett Melléthei-Barna Márton nem más, mint Magyar Péter sógora; a közfelháborodás miatt a fickó meghátrált és visszalépett a tárcavezetői poszttól. A Magyar Tudományos Akadémia élére Pósfai Mihály geológust állították, akinek a tiszás belügyminiszter, Pósfai Gábor (egy volt áruházigazgató) az unokaöccse.
A tiszás nepotizmus további égebkiáltó példája: Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a saját a sógorát nevezte ki az Iparművészeti Múzeum élére.
Szűcs Gábor úgy értékelte, mindez nehezen egyeztethető össze a Tisza korábbi ígéreteivel, különösen annak fényében, hogy Magyar Péter korábban azt hangoztatta: „Elég volt a korrupciós haveri uram-bátyám világból!”
Radics Béla szerint legutóbb az derült ki, hogy a botrányszínészből lett kultúráért felelős államtitkár, Nagy Ervin volt élettársa került be egy élethalálról döntő bizottságba. A koreográfus Duda Évát egy olyan ideiglenes szakbizottságba rakták be, amelynek munkája az Új Színház és a Madách Színház vezetői pályázatát is érintheti. A nőt Nagy korábban „átpasszolta” színészbarátjának, a szintén tiszás aktivista Molnár Áronnak (noÁr), aki azt el is vette, de tíz évi házasság után Duda ismét „szabad”…
Magyar Péter folyton azt hangoztatta korábban, hogy véget vet a rokoni kapcsolatok uralta Magyarországnak. Azt hirdette, hogy nem lesz uram-bátyám rendszer a Tisza-kormány idején. Ehhez képest már a „kis barátnőjét” is bevitte a miniszterelnökségre, bár azt egyelőre nem tudni, mit is végez ott… hanem igazságügyi minisztert akart csinálni a sógorából is.
Radics Béla szerint a Magyar Péter-féle kampányígéretek hamisak voltak. Amikor pedig mindezek kiderülnek, akkor megy hallgatás és a mismásolás – tette hozzá.
