„A béke vagy, te, sport!” Vagy mégsem?
Az orosz–ukrán háború kezdete óta sorra zárják ki az orosz versenyzőket és csapatokat a különböző nemzetközi sorozatokból. A politika belerondít a sportba. Egy friss hír szerint Svédország nem rendez nemzetközi vívóversenyeket, mert azokon szerepelhetnek orosz és fehérorosz sportolók a Nemzetközi Vívószövetség kétharmados támogatottsággal meghozott minapi döntése értelmében. „Teljesen kizárt, hogy e két ország részvételével versenyeket rendezzünk, amikor véres háborút indítottak Ukrajnában” – nyilatkozta Otto Drakenberg, a svéd szövetség elnöke.
A Tribuna ukrán sportlap korábban odáig ment, hogy felszólította a Ferencvárost, váljon meg futballcsapatának orosz szakvezetőjétől, Sztanyiszlav Csercseszovtól. „Határozott fellépést követelünk a Ferencváros vezetőségétől. Ellenkező esetben Ukrajna népe nem bocsátja ezt meg önöknek!” – harsogta a portál. (Csodáltam a Fradi vezetőségének nyugalmát; azt válaszolták, nem kívánnak politikai kérdésekkel foglalkozni, ők a sportra koncentrálnak, és ezt tanácsolják a Tribuna szerkesztőinek is. Hogy a Fradi B-közép mit válaszolna, az kis fantáziával elképzelhető…)
Amennyire visszaemlékszem, egyszer már egyetértett a világ józanabbik fele abban, hogy semmi értelmük nem volt a nyolcvanas évek „bojkottolimpiáinak” – Moszkva (1980), Los Angeles (1984) –; s miközben bakot lőtt a nagypolitika, a megcsonkított játékok jóvátehetetlen erkölcsi és érzelmi kárt okoztak az egyetemes sportnak.
Kis színes (nem vicc): a Nemzetközi Macskaszövetség is kitiltotta az orosz macskákat a versenyeiről. Összekarmolom magam.
Pilhál György / Magyar Nemzet
