Sárkányok földjén Erdély bűvöletében címmel nyílt meg Csanády András életmű-kiállítása a budapesti Várnegyed Galériában.
Csanády András grafikusművész, szociológus, filozófus 1929 szeptemberében született a fővárosban Csanády György és Nemes Irma fiaként. Apja nem volt más, mint a ma Székely himnuszként ismert nemzeti ének szövegének szerzője, Csanády György (1895–1952) költő, újságíró, rádiórendező, aki Székelyudvarhelyről került fel Erdély román megszállása után tanulni Budapestre.
Csanády András 1947–53 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, 1948–1949-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt, ahonnan politikai okokból kizárták. 1952-től kezdett kiállítani. 1953–57 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanársegéde volt, de elbocsátották. 1955–61 között a Fiatal Képzőművészek Alkotóközösségének elnöke volt. 1961-ben megalakította a Fiatal Képzőművészek Stúdióját. 1969–74 között a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének munkatársa volt, de innen is elbocsátották. 1974–85 között rézkarcokat, fametszeteket árusított, 1985-től ismét kiállíthatott. 1990-ben rehabilitálták, 1991-től az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos munkatársa és főmunkatársa volt, 2006-tól pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára.
Tanulmányúton Olaszországban, Svájcban és Romániában járt. Filozófiai szakíróként is tevékenykedett. Grafikája tudatosan a múlt romantikus, leíró felfogását követte; vonalvezetésének férfias ereje, karakterizáló képessége leginkább a fametszet műfajában érvényesült. Határozott vonalvezetésű erőteljes grafikákat alkot, elsősorban linó- és fametszeteket készít. Többször szerepelt a Magyar Nemzeti Galéria, az Ernst Múzeum és a Műcsarnok csoportos grafikai tárlatain. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében.
A Munkácsy-és VIT-díjas művész rendszeres erdélyi utazásai során nemcsak barátait és rokonait látogatta, hanem művészi inspirációt is merített a vidék szépségéből, történelmi és kulturális örökségéből. A táj iránti mély kötődés a művein is megmutatkozik, ezekben Erdély atmoszférája, a hegységek, falvak és a vidéki élet valósága sajátos alkotói nyelvezeten keresztül jelenik meg. Alkotásainak központi eleme a határozott vonalvezetés és az erőteljes, dinamikus karakterábrázolás.
A kiváló grafikus- és festőművésznek 95. születésnapja alkalmából életmű-kiállítást rendeztek a Várnegyed Galériában (1015 Budapest, Batthány utca 67.), az érdeklődők 2025. január 18-ig tekinthetik csütörtökön és pénteken 14–18, szombaton 10–14 óra között.
