Talán néhány helyen még fellelhető a nagy Trianon-album, amelyet gróf Apponyi Albert és munkatársai, az 1920-ban megalakult Magyar Külügyi Társaság tagjai száz évvel ezelőtt állítottak össze a trianoni döntés hatására, amely darabokra tépte az ezeréves Magyarországot. Az Erdélyi Szalon Könyvkiadó jóvoltából ennek a könyvnek jelent meg az új kiadása Igazságot Magyarországnak! A trianoni békeszerződés következményeinek ismertetése és bírálata címmel.
Az új kiadás Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet főigazgatói kabinetvezetője és Kovács Attila Zoltán irodalomkutató-történész, az Erdélyi Szalon Könyvkiadó vezetője sajtó alá rendezésében, több száz lábjegyzettel és gazdag képanyaggal bővítve készült el. Megjelenése kapcsán könyvbemutató kerekasztal-beszélgetést tartottak a Magyarságkutató Intézetben, amelyen azt a történelmi helyzetet is vázolták, ami az eredeti könyv megszületését övezte.
A kisantant fojtogató gyűrűjében lévő, csonka Magyar Királyság csupán 1928-ban emelhette kormányszintre az irredentizmust, miután megszületett az olasz–magyar örök barátsági szerződés és külhoni patrónusa is akadt a brit sajtómágnás, Lord Rothermere személyében. Több szervezet igyekezett kiadványaiban felhívni a világ figyelmét Trianon égbekiáltó igazságtalanságaira, s a magyar nyelven megjelent munkák sorából kiemelkedik a Magyar Külügyi Társaság kiadásában 1928-ban megjelent, gróf Apponyi Albert nevével fémjelzett Igazságot Magyarországnak! kötet. Ebben a gróf mellett az alábbi szerzők tanulmányai kaptak helyet: Horváth Jenő, Lukács György, Eöttevényi Olivér, Földes Béla, Báró Wlassics Gyula, Berzeviczy Albert és Nagy Emil. A nagyszabású munka azonban a második világháború végén tiltólistára került.
Apponyi 1928-ban így írt a kötet születéséről: „A Magyar Külügyi Társaság, tapasztalva egyrészről azt a meleg érdeklődést, amely irányadó külföldi körökben jelenleg fokozottan fordul Magyarország felé, s amely a trianoni szerződés által ránk mért igazságtalanság revízióját sürgeti, másrészt pedig eleget óhajtva tenni annak az általános kívánságnak, hogy a művelt világ Trianon tarthatatlanságáról tárgyilagos és szakszerű felvilágosítást kapjon: vezetőségének több oly tagját, akik az idevágó egyes kérdésekkel már évek óta behatóan foglalkoznak, sőt azoknak bel- és külföldön, az élő szó és a nyomtatott betű erejével huzamosabb idő óta harcos katonái is, ennek a nagy problémának önálló, de mégis szerves egészbe olvadó tanulmányokban leendő megírására kérte fel.” A művet külön magyar és külön angol kiadásban is megjelentették, hogy hirdesse „a mi igazunkat széles e világon”.
Babucs Zoltán és Kovács Attila Zoltán hangsúlyozták, hogy a most megjelent kötet nem reprint kiadás. A korabeli nyelvezetét meghagyva stilizálták, a megemlített személyek életrajzát és a ma már kevésbé ismert idegen szavak, latin szentenciák magyarázatait lábjegyzetbe tették, a szerkesztői megjegyzések szögletes zárójelbe kerültek és névmutató zárja a könyvet. Az eredeti kiadáshoz képest e kiadvány számos képet, dokumentumot, portrét és térképet közöl, megidézve az Osztrák–Magyar Monarchia páratlan gazdaságát, kultúráját, katonai múltját, prominens alakjait, valamint a korszak politikatörténetének főbb szereplőit.
Magánszemélyek gyűjteményéből is kerültek képek a kötetbe. A szerkesztők kiemelték, hogy az életrajzok elkészítéséhez segítséget és szakmai tanácsokat is kaptak két kiváló történésztől, Gulyás Lászlótól és Ligeti Dávidtól. Kovács a könyvbemutatón megosztotta a közönséggel, hogy gyerekkorában, az otthoni, kolozsvári könyvespolcukon sok, Trianon kérdésével foglalkozó könyv volt. „Több olyan könyvet adtam már ki, ami emiatt vizuális emlékem a témával kapcsolatban. Trianon fájdalma egy kibeszéletlen kérdés, az összmagyarságra érvényes trauma” – hangsúlyozta a kiadó vezetője.
Babucs beszélt arról is, hogy a trianoni békediktátum beleivódott a magyarság lelkébe. „Hiába telt el több mint száz esztendő, bennünk él ez a sokk, hiszen nincs olyan magyar család, amelynek ne lenne rokonsági vagy valamilyen kapcsolata az elszakított nemzetrészeken élőkkel” – mondta a hadtörténész. Itt azért meg kell jegyezni, hogy a történelmi Magyarország szétszabdalásából legtöbbet profitált Romániában ma már léteznek olyan elkényeztetett magyar „éttermiségiek”, akik folyton úgy pozicionálják magukat a közéletben, hogy nekik nem fáj Trianon…
A kötet előszójának záró gondolatában olvashatjuk: „Trianon, illetve az 1947-es párizsi békediktátum következményei velünk élnek, átszövik mindennapjainkat. Ennek megértéséhez nyújt segítséget e könyv, amely végigvezeti az olvasót a régió magyar történelmén és mindazon, amit ma is látunk és érzünk, ha a Kárpát-medencében körbetekintünk. És jogosan vetődik fel a kérdés mindenkiben, mi is ez az egyetemes történelemben páratlan és józan ésszel fel nem fogható diktátum, amelyet úgymond felelős politikusok hoztak meg?”
