A tanügyi törvény megfelelő változatának az elfogadtatása, a családok támogatása, az energiaár-kompenzáció és a kisebbségi törvény lesznek az RMDSZ parlamenti frakcióinak a kiemelt témái a holnap kezdődő őszi bukaresti parlamenti ülésszak folyamán – nyilatkozta Kelemen Hunor, a kisebbik román kormánypárt elnöke a pártsajtónak a szenátusi és képviselőházi frakció tegnapi szatmárnémeti tanácskozása után.
Az egyik miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő Kelemen az egyik prioritásként az oktatási törvény újabb módosítását említette. Felidézte: a balliberális román kormánykoalíció vállalta, hogy az újabb tervezetet néhány héten belül a kormány, majd a parlament elé terjeszti. A tanügyi törvény a posztkommunista Románia egyik legtöbbet csócsált, módosított, kitekert és átírt jogszabálya, az „eredeti román demokrácia” egyik szégyenfoltja. Ehhez mérten az egész ágazat kaotikus és minden eresztékében recseg-ropog, a rendszer keretében a tanuló ifjúság csupán a kísérleti nyúl szerepét tölti be, az inkompetens politikusok, tanfelügyelők és pedagógusok kénye-kedvének kiszolgáltatva. Az RMDSZ elnöke ismételten feltalálta a spanyolviaszt, kijelentve: olyan oktatási törvényt szeretnének elfogadtatni, amelyik a minőségi, kiszámítható, versenyképes oktatás mellett biztosítja az anyanyelvi oktatás kereteit is. Márpedig ezeket a törvény egyik formája sem tudta biztosítani az elmúlt 32 évben…
Ugyancsak elsődleges feladatként határozta meg az energia folyamatos drágulását kompenzáló intézkedéseket Kelemen Hunor, miután beismerte: a háztartások és a legsérülékenyebb társadalmi kategóriák. Ezzel párhuzamosan a támogatásra szoruló ipari ágazatok megsegítését tartotta a legfontosabbnak. „Biztos, hogy marad a háztartási fogyasztóknak a 0,68 lejes díjszabás kilowattóránként havi száz kWh-s fogyasztásig”, jelentette ki az RMDSZ elnöke, hozzátéve, a felső határérték fölötti árról még zajlanak a tárgyalások a koalícióban. Elemzők szerint a magyar pártnak semmi beleszólása az energiaügyekbe Romániában, az ugyanis a többségi nemzetállam „nemzetbiztonsági terepe”. De vannak, akik szerint az RMDSZ is haszonélvezője a helyzetnek, hiszen fontos és zsíros pozícióba helyezhette számos emberét ezen ágazatban (is).
Kelemen állította: tervezik bevezetni a fával vagy fa alapú tüzelőanyaggal fűtők állami támogatását is, mert nem tartják méltányosnak, hogy csak azok jussanak támogatáshoz, akik gázzal vagy villanyárammal fűtenek. A téma már napirenden van egy ideje, de ebben sem az RMDSZ-nek van döntő szava.
A párt örök kampánytémája és gumicsontja a három évtizede hiányzó, de folyton elővett kisebbségi törvény. Ezt amúgy a romániai magyarság közösségi önrendelkezésének (autonómiájának) kiváltásaként, annak helyébe és azt elfelejtendő ígéri az időközben román politikai versenypárttá vált RMDSZ. Kelemenék érzik a választók sürgető nyomását, elvárását: ha az autonómiáért nem küzdenek, legalább egy valamilyen kisebbségi törvényt fogadtassanak el a bukaresti törvényhozással. A pártelnök ismételten kijelentette: van egy tervezet, de még mindig csak egyeztetéseket ígért a koalíciós partnerekkel arról, hogy egyáltalán a parlament napirendjére kerülhet, ha már egyszer benne van a kormányprogramban…
A politikus holmi családtámogatási intézkedéseket is ígért, de ezekről részleteket nem mondott a pártsajtónak, csak a már ismert szlogent hangoztatta: „Nekünk továbbra is az a célunk, hogy a családokat, a családalapítást támogassuk, keressük meg támogatásoknak a fenntartható formáját, és ha lehetséges, ezeket minél nagyobb mértékben kössük jövedelemhez is.”
Végül üzent a román partnereinek is: a koalíció tagjaként az RMDSZ is prioritásnak tekinti a kormány egyéb kiemelt céljait. Ezek között a büntető és a büntetőeljárási törvénykönyv módosítását említette, ami szintén egy közismert gumicsont a román politikában. Homályos és ingoványos terep, hiszen az elmúlt években mindig arról szólt ez a történet, hogy miként lehet kivonni a tényleges felelősségre vonás alól a bűnöző politikusokat és köztisztviselőket abban az országban, amelyben államszervező és -fenntartó elv és gyakorlat a korrupció. Ezúttal azonban külföldi elvárások is felmerültek: a romániai igazságügyi reformot nyomon követő uniós Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) igáját szeretné levetni Bukarest, különösen, hogy az országos helyreállítási tervben (PNRR) 2023. június 30-át szabták meg határidőként az igazságügyi törvények módosításainak hatályba lépésére, míg a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosításai esetében 2022. december 31. a határidő. A brüsszeli eurómilliárdokat nem kockáztatná a kormányzat, hiszen azokat szeretné Románia mielőbb megkapni, elkölteni és esetleg el is számolni…
R. B. M.
