Ferenc pápa 2013-as megválasztása óta alaposan átrajzolta a bíborosi kollégium (Cardinalium Collegium) összetételét, ezzel idővel a római katolikus egyház vezető struktúráját a történelmi európai bázisából az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok felé billentve – mutatott rá a Pew Research Center friss kutatása.
Idén július 9-én Ferenc pápa bejelentette, hogy 21 új bíborost kreál. Közülük 18-an elektorok, azaz a pápaválasztás során választásra jogosultak. (Tudnivaló, hogy a 80. életévüket betöltő bíborosok a konklávén nem vehetnek részt, pápaválasztó jogukat elveszítik.) A kreálásra szeptember 30-án, az egyház jövőjéről szóló szinódus előestéjén Rómában tartandó konzisztórium során kerül sor. Ezzel a bíborosi testületnek rekordszámú, 137 elektora lesz, ugyanis jelenleg 221 életben lévő bíborosa van a római katolikus egyháznak, akik közül 119 választóbíboros, azaz nyolcvan éven aluli.
A 18 új bíboros közül kilenc európai, négy latin-amerikai, három afrikai, és kettő ázsiai- és csendes-óceáni származású lesz. A bíborosok regionális megosztása ezzel: az ázsiai és csendes-óceáni térségben 18 százalékra nő a Ferenc pápa előtti kilenc százalékról, a latin-amerikai–karibi régió ugyancsak 18 százalékot tesz majd ki a korábbi 16 százalékhoz képest, a szubszaharai afrikai bíborosok aránya 13 százalékra nő a 2013-as kilenc százalékról, Észak-Amerika tíz százalékot ad majd a korábbi 12 százalék helyett, a Közel-Kelet–Észak-Afrika régió reprezentativitása egy százalékra csökken a korábbi kettőről, míg az európai bíborosok aránya 39 százalékra olvad a 2012-es 52 százalékról.
Az argentin Ferenc pápa, a VIII. század óta (amikor Szíria három pápát is adott az egyháznak) az első Európán kívüli pápa, még mindig több bíborost választott Európából, mint bármely más régióból: a tíz éve tartó regnálása alatt eddig kinevezett 98 bíboros 38 százaléka európai volt. Azonban ő – akár a dél-amerikai származása, akár a katolikus vallás Európán kívüli erősödése miatt – már nagyobb figyelmet fordít más térségek arányosabb jelenlétére is.
A Vatikán 2021-es adatai szerint a világ katolikus lakosságának csak 21 százaléka él Európában, így a kontinens továbbra is erősen felülreprezentált a bíborosok között (39 százalék). Miközben a latin-amerikai–karibi térség, ahol 2021-ben a világ katolikus népességének 41 százaléka élt, mégis csak a szavazó bíborosok mindössze 18 százalékát adta. Viszont a tendencia egyértelmű: a jövőben egyre kisebb lehet az esélye annak, hogy újra európai pápa kerüljön a katolikus egyház élére. Sőt, mivel a pápa és a bíborosok választják meg azokat a püspököket, akik felölthetik a Gammarelli szabóság vörös bíbornoki ruháját, az európaiak hovatovább ki fognak szorulni a római katolikus egyház vezető struktúrájából.
