Újabb botrányos leleplezés történt az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányokkal kapcsolatban. Kiderült, hogy a nagy zajjal beharangozott közös uniós lőszerszállítmányt egyes országok arra akarják felhasználni, hogy az európai adófizetők pénzéből lecseréljék selejtes készleteiket – vagyis segítség helyett nyerészkedésről van szó.
Észtország például 60 éves katonai eszközökért kért vissza az Európai Unió közös alapjából 160,5 millió dollárt, miközben az általuk küldött szállítmány értéke ennek töredéke. Jól látszik, hogy egyre több ország próbál meg trükközni, az ingyenpénzt az Egyesült Államokból rendelt fegyverekre költik. Nem csoda, hogy sokan vadászgépeket akarnak adományozni az ukránoknak, hiszen ebben sokkal több pénz és lehetőség rejlik. Az amerikaiak pedig dörzsölik a markukat, mindenki tőlük akar fegyvereket vásárolni, ezen is keresnek, így nem is érdekük, hogy a háború befejeződjön.
A brüsszeli Politico nemrég arról számolt be, hogy Észtország komoly anyagi hasznot akar húzni abból, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának, hiszen az Európai Unió visszafizetési sémáját gyakorlatilag arra használják ki, hogy a saját hadseregüket fejlesszék, miközben az ukránoknak régi, leselejtezett eszközöket szállítanak. Az észtek nemrég küldték el a számításaikat azzal kapcsolatban, hogy mennyi és milyen fegyvert kérnek azért cserébe, hogy az ukránoknak segítenek a háború során. A Politico szerint viszont a baltiak gyakorlatilag kijátsszák az EU-t, ha pedig minden ország így cselekedne, akkor már most hatalmas lenne a baj.
Mint ismert, az European Peace Facility (EPF) egy közös európai uniós alap, amelyhez minden ország a méretétől függően járul hozzá. Ebből az alapból aztán Brüsszel részben visszafizeti az országok számára a katonai hozzájárulást. Brüsszeli diplomaták szerint viszont ezzel egyre több ország él vissza, sokkal több pénzt próbálnak meg kisajtolni az alapból, mint amennyi járna nekik.
A vita az EU-ban még múlt hónapban kezdett élesedni, amikor is nyilvánosságra kerültek azok az adatok, hogy mely ország mennyi pénzt igényelt vissza a fegyverszállítmányokért cserébe. Kiderült, hogy az észtek régi, használt fegyvereket adtak az ukránoknak, mindezt viszont úgy jelentették le, mintha a fegyverek újak lennének. Tehát nem az adományozott felszerelés és fegyverek valós árával számoltak, hanem az újonnan vásárolt árral.
Észtország összesen 160,5 millió eurónyi új fegyvert szerzett be, ebből az Európai Unió 134,2 milliót ki is fizetett. De a másik két balti ország, Litvánia és Lettország is tízmilliókat igényelt vissza – Lettország például konkrétan kétszer annyit, mint a nagyjából negyvenszer népesebb Franciaország.
A legnagyobb probléma, hogy nincs egységes rendszer azzal kapcsolatban, hogy mi alapján igényelhet vissza egy adott ország. Nagy általánosságban ennek megállapítására három mód van: az érték, amennyiért a felszerelést újra lehetne értékesíteni, a valódi érték, vagy az eredetileg kifizetett érték. Észtország éppen ezt a szokásos brüsszeli zűrzavart aknázta ki és élt vissza azzal, hogy az EU-s bürokraták ismét sietve, átgondolatlanul hoztak meg egy döntést.
Tehát az észtek nem új felszerelést, hanem használtat adtak Ukrajnának, majd a vadonatújról nyújtottak be számlát. Hogy mennyire régi a felszerelés? A tallini védelmi tárca megerősítette, hogy D-30-as Howitzer szovjet tüzérségi ágyúkat adományoztak Ukrajnának az első körben, amelyek 1960-ban álltak szolgálatba, és amelyeket az észtek egyébként is lecseréltek volna. Most annyi változott, hogy a roncstelep helyett Ukrajnában kötöttek ki, az észtek pedig ingyen kapnak új eszközöket a begyűjtött pénzből.
Azonban nemcsak az észtek próbálnak meg trükközni, hiszen a TASR arról írt, hogy Szlovákia a vadászgépek mellett 2k12 KUB légvédelmi rendszereket fog szállítani Ukrajnának azt remélve, hogy ezért cserébe 213 millió dollárt vehetnek ki a közös uniós alapból. Éppen az ilyesfajta trükközés az oka annak, hogy egyes országok vadászgépeket akarnak adni az ukránoknak, hiszen ezek sokkal drágábbak, mint az eddig küldött katonai eszközök, vagyis saját zseb helyett inkább a brüsszeli kasszából cserélnék le a vadászgépflottát.
Az egész fegyverküldés-verseny nem a szolidaritásról, hanem a pénzszerzésről és az ingyenes modernizációról szól. Nem meglepő, hogy a legtöbb ország az új fegyvereket az Amerikai Egyesült Államokból szerzi be, amely rengeteget gazdagszik azon, hogy Ukrajnában háború zajlik. Az USA és a fegyverlobbi próbálja minél tovább elnyújtani a konfliktust annak érdekében, hogy a pénzözön ne apadjon el. A különböző amerikai vállalatok közvetlen katonai eladásai 154 milliárd dollárra emelkedtek a 2022-es pénzügyi évben az előző év 103 milliárd dollárjáról. Azok az eladások, amiket a Biden-kormányzaton keresztül szerveztek, 49 százalékkal 52 milliárd dollárra nőttek 2022-ben, az előző évi 35 milliárd dollárról.
A fegyverek mellett az Egyesült Államok szintén rengeteget keres a cseppfolyósított gáz (LNG) értékesítésén, amelyet négyszeres áron sóztak rá az Európai Unióra, miután Brüsszel lemondott a biztonságot és kiszámíthatóságot jelentő olcsó orosz gázról.
