A Magyar Hírlap írta meg ma délben, hogy Ady Endre gimnáziumi bizonyítványa bukkant fel az Antikvarium.hu árverésén.
Az köztudott, hogy a költő Érmindszenten született (amit a román és magyar kommunisták a születésének 80. évfordulóján, 1957-en hivatalosan átneveztek „Sat Ady Endre”-re, s amit az utódaik Adyfalvaként emlegetnek), írni-olvasni szülőfaluja református elemi iskolájában, valamint a katolikus népiskolában tanult, a gimnáziumot (ma általános iskolának mondják) a nagykárolyi piaristáknál kezdte el 1888-ban. A mai fogalmaink szerinti középiskolába (amit Romániában líceumnak mondanak) a Zilahi Református Kollégiumba járt, 1892-től. Itt érettségizett 1896-ban.
A Nagykárolyban töltött gimnáziumi alsó tagozatos évek alatt már utat tört az írói tehetsége, verseket írt, és egy osztálytársával rövid életű újságot is alapított a gimnázium II. osztályában. Ám ebben az iskolában töltötte, saját bevallása szerint, a legszörnyűbb diákéveit. Az árverésre került tanév végi bizonyítványt 1891. június 29-én állították ki, Malonyai István igazgató és Kovács Endre osztályfőnök írta alá.
A dokumentumból kiderül, hogy Ady hat tantárgyból is jeles érdemjegyet kapott (vallástan, magyar nyelv, latin, történelem, földrajz, mennyiségtan), három tantárgyból pedig – német nyelvből, rajzból és tornából – jó minősítést. Az utóbbi nem annyira nagy meglepetés, hiszen később is inkább szellemi életet élt, kevésbé adott a test fizikai karbantartására. Ady jó tanulónak számított, ám a magatartásánál elmaradt a jeles osztályzat, amit sokan arra vezetnek vissza, hogy a gimnáziumi évek alatt olykor az osztálytársait vagy tanárait kifigurázó versekkel jelentkezett, amelyek a tantestület kezébe kerülhettek. Ezt igazolta később Ady Endre öccse, Ady Lajos is, aki szerint a testvére valóban gúnyverseket költött a szárnypróbálgatásai alatt.
Ady visszaemlékezései szerint sokkal jobban érezte magát a következő évtől Zilahon, ahol a helyi református kollégium diákja volt. Itt már szabadabban élhetett, dohányozhatott, és szombat esténként kocsmázni mehetett a diáktársaival és itt talált rá az első szerelem is. A szabadabb élet nem látszott meg a tanulmányain, hiszen az érettségin csak görögből és matematikából kapott jó minősítést, a többi tantárgyból jelesre vizsgázott.
De visszatérve az árverésre bocsátott bizonyítványhoz, az is kiderül belőle, hogy a gimnázium harmadik osztályában 77 órát mulasztott a későbbi népszerű költő, ám egyetlen igazolatlan órája sem volt. A dokumentumban azt is feltüntették, hogy „írásbeli dolgozatainak külalakja: rendes”.
Mindez a későbbiek során sem változott, Ady hátramaradt kéziratai, ha nem is gyöngybetűkkel íródtak, de ma is könnyedén olvashatók. A kalapács alá kerülő bizonyítvány sokáig Ady Endre egyik fiókjában pihenhetett, majd a feltevések szerint az édesanyjához került. A különleges dokumentum kikiáltási ára egy forint, ám szinte bizonyos, hogy a február 25-én záruló online árverés végére akár egymillió forint feletti is lehet a licit végén a vételár.
