Emléktáblát avattak Arany Jánosnak a walesi Montgomery városában, amelyet a költő A walesi bárdok című híres balladájában örökített meg.
Az emléktáblát, amely magyarul, angolul és walesi nyelven méltatja Arany Jánost és költeményét, Kumin Ferenc, Magyarország egyesült királyságbeli nagykövete és Jill Kibble, a nem egészen 1300 lakosú walesi kisváros polgármestere avatta fel. (Formailag Wales mint hercegség Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának tagországa, politikai önállósága 1282-ben szűnt meg.)
Az emléktáblán olvasható ismertetés szerint Arany János a balladában azoknak a walesi regösöknek a hősiességét énekli meg, akik egy történelmileg nem igazolt legenda szerint 1277–82 között valamikor halált megvető bátorsággal szegültek szembe a Walest leigázó I. Eduárd angol királlyal. A költő által megénekelt tragikus eset a Montgomery várában (a velsziek Castell Trefaldwynnek nevezik) lezajlott győzelmi lakomát követően történt, amikor is „Ötszáz, bizony, dalolva ment / Lángsírba velszi bárd: / De egy se birta mondani / Hogy: éljen Eduárd”. Az emléktábla szövege hangsúlyozza azt is, hogy Arany költeménye az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc hősei előtti főhajtás, a civil kurázsit ünneplő allegorikus himnusz.
Brunner Bálint, az egyik főszervező, a „Magyar/Cymru” walesi–magyar kulturális kezdeményezés alapítója hangsúlyozta: Az 1857-ben íródott A walesi bárdok történetében a walesi és a magyar nagyközönség most először emlékezett meg együtt Arany Jánosról Montgomery váránál, és ez történelmi pillanat a walesi–magyar kapcsolatokban. (Wales a tartomány angol neve, a kelta eredtű velszi nyelven az országnév: Cymru, körülbelüli ejtése: kömri.) Bejelentette: május 14. mostantól minden évben a walesi–magyar barátság napja lesz.
Az ünnepségre a walesi kisvárost magyar lobogókkal díszítették fel, az emléktábla avatása után felhangzott a magyar és a walesi himnusz, és elszavalták A walesi bárdokat. Az eseményre a helyi sörfőzde különlegesen palackozott sört is készített, amelynek emblémáján Arany János portréja látható.
A szombat éjszakába nyúló rendezvénysorozatnak számos kulturális programja volt, fellépett mások mellett a történelmi walesi határ közvetlen közelében fekvő nyugat-angliai Bristol magyar néptáncegyüttese, és videóüzenetben rögzített üdvözlet is elhangzott Nagyszalontáról, Arany szülővárosából.
Este a Walesi–Magyar Kulturális Egyesület szervezésében koncertet tartottak a helyi Szent Miklós-templomban walesi és magyar zeneművekből, elsősorban népdal- és operarészletekből.
Walesben már a korábbi években is több alkalommal megemlékeztek Arany Jánosról és balladájáról. Montgomery 2017-ben, Arany születésének 200. évfordulóján posztumusz díszpolgári címet adományozott a költőnek. Ugyanabban az évben A walesi bárdok történetét megelevenítő különleges fényjátékkal is tisztelegtek a walesi főváros, Cardiff főterén Arany János emléke előtt: a Montgomeryben I. Eduárd által máglyára küldött 500 bárd legendájának stilizált képi megjelenítését látványos, színes fényfestéses technológiával vetítették a XII. században épült cardiffi Keresztelő Szent János templom tornyára.
A kisvárosban az idén márciusi 15-én is megemlékezést tartottak, amelyen elhangzott más művek mellett Bródy János Ha én rózsa volnék című dala, amelyet magyarul énekeltek a település lakói.
