Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület közleményben összegezte a 2024-ik évi tevékenységét és eredményeit abból indulva ki, hogy ez volt számukra az eddigi leggazdagabb esztendő. Lásd alább.
Fennállásának legaktívabb évét élte meg a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a 2024-es esztendőben, szűrték le a következtetést a szervezet hétfőn, január 20-án hibrid módon tartott beszámoló közgyűlésén. Elnöke hét országban tartott előadást, köztük a legjelentősebb a Pekingben szervezett 30. Zászlótudományi Világkongresszuson való részvétel. A szervezet alapítóját, vezetőjét, Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikust, nemzetközi címerakadémikust eddigi tevékenysége elismeréseként a Zászlótudományi Egyesületek Világszövetségének érdemérmével tüntették ki.
A 2024. augusztus 12–19. között Pekingben megtartott 30. Zászlótudományi Világkongresszuson A román királyi család tagjainak zászlai az első világháborút követően címmel tartott előadást az egyesület elnöke. Bemutatta az első világháborút követő történelmi változásokat, Románia létrejöttének folyamatát, Erdélynek Romániához való csatolását, Románia 1921-es címerének kialakulását, a címer alkotóját, Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművészt, aki 1915-ben magyar részről megrajzolta az Osztrák–Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság címerét és állampecsétjét, végül a szintén Keöpeczi Sebestyén által alkotott királyi zászlókat.
A világkongresszus zárónapján tartott gálán a Zászlótudományi Egyesületek Világszövetségének (FIAV) érdemérmével tüntették ki dr. Szekeres Attila Istvánt. A kitüntetés értékét jelzi, hogy tudományos tevékenysége elismeréseként az erdélyi heraldikuson kívül még csak Jim Ferrigan amerikai vexillológus kapta most meg a rangos elismerést. Különben a mezőmadarasi gyökerű, Sepsiszentgyörgyön élő Szekeres az egyetlen romániai, ugyanakkor az egyetlen magyar szakember, akit eddig a FIAV érdemérmével kitüntettek.

A FIAV elnöke és főtitkára, Željko Heimer, illetve Bruce Berry az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet kérte fel a 2032-ben sorra kerülő világkongresszus megszervezésére. Az egyesület reméli, hogy Erdély után Sepsiszentgyörgyöt is sikerül felvinni a szakmai világtérképre. A távol-keleti kongresszuson való részvételben Szekeres Attila Istvánt Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy Önkormányzata, illetve Magyar Tudományos Akadémia támogatta.
2024. október 4–6. között a Cseh Zászlótudományi Társaság meghívottjaként erdélyi zászlókról tartott előadást az egyesület elnöke a morvaországi Prostějov (korábban Proßnitz) városában a Cseh Zászlótudományi Kongresszus zárónapján.
Egy litvániai nemzetközi konferencián online előadást tartott Szekeres június 12–14-e között Az erdélyi címerek múltja, jelene és jövője címmel. Bemutatta a régi vármegyei, valamint székely és szász széki címereket, az osztrák-magyar monarchiabeli jelképeket, aztán Erdélynek Romániához való csatolását követően az 1928-ban, továbbá Románia Szocialista Köztársaság idején, 1972-ben megállapított, majd az 1989-es fordulatot követően elfogadott címereket. Sok jelképhez már a két világháború között durván hozzányúltak, megsértették a címertani hagyományokat, és eltüntették a történelmi múlt nyomait. A kommunizmus idején szocialista vívmányok szimbólumaival töltötték meg a címerpajzsokat, végül napjainkban tovább folytatódik az elrománosítás, a magyar és székely jelképek gáncsolása. Ami a jövőt illeti, Erdélyben is kezdenek megjelenni a trendinek tartott, sokszor semmitmondó logók, melyekkel esetenként több évszázados címert helyettesítenek.
Erdély címerének megjelenítése az osztrák, magyar és román állami címerekben címmel az elnök április 25-én a Moldovai Köztársaságban szervezett 18. Heraldikai Szimpóziumon tartott online előadást. Erdély címere az osztrák államhoz kötődő címerkompozíciókban címmel pedig február 4-én, Bécsben, a Bornemisza Péter Társaság székházában tartott prezentációt. Április 4-én Erdély címereiről tartott előadást a Magyarság Háza Szabadegyetem keretében Budapesten, a Magyarság Háza Galériában. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán a székelyek jelképeiről értekezett április 30-án a Magyar–Dél-afrikai Baráti Társaság által szervezett kisebbségi konferencián
A szeptember 4–6. között a Fogarasi Vármúzeumban szervezett éves tudományos szimpóziumon az Szekeres Attila István a Zászlótudományi Világkongresszuson angolul tartott előadását ismételte meg románul, kongresszusi pillanatképekkel színesítve. Szent László címertani és numizmatikai ábrázolásai című előadásával Nagyszebenben, a HÍD Egyesület által szervezett Ars SACRA Fesztiválon vett részt szeptember 14-én.
A neves heraldikus tavalyi előadásainak más helyszínei között Sepsiszentkirályt, Gyergyóremetén; Csíkszeredát, a bukaresti Calvineumot említhetjük, valamint két novemberi sepsiszentgyörgyi prezentációra is sor tudott keríteni. Egyébként az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület adományaként az elnök címeres zászlót tervezett a bukaresti Calvineum Református Egyházközségnek, amit az október 27-én tartott jubileumi istentisztelet keretében avattak fel.
Az erdővidéki Nagyajtán, az Unitárius Templomvár Ősök-bástyájában április 14-én nyílt meg az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület Keöpeczi Sebestyén József címervilága című kiállítása, melynek kurátora, Szekeres Attila István a nagy heraldikus előd életútjáról tartott előadást, méltatva művészetét. A tárlatról beszámolt múlt év végi körlevelében a Nemzetközi Címertani Akadémia, s ezzel Nagyajta is felkerült a címertani világtérképre.
A Macedonian Herald című macedóniai címertani folyóiratban megjelent Szekeresnek egy, a székely címerek történetéről írt tanulmánya angol nyelven és macedón fordításban.
Nem közvetlenül egyesületi tevékenység, de érdemes hírt adni arról is, hogy 2024 folyamán Románia kormánya elfogadott négy Szekeres Attila István által alkotott közigazgatási jelképet: Csernáton község zászlaját, valamint Csíkszentsimon, Gyergyóújfalu és Máréfalva község címerét.
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület címere