Itt a fordulat: Orbán Viktor megbukott, ennyi volt neki – vége címmel közölt ma egy írást a budapesti Mandiner.hu egy bizonyos Francesca Rivafinoli tollából – jó ideje találgatja a jónép, hogy az álnév kit takar, mindenestre gyakran publikél az említett portálon, jelen írása arról szól, hogy a hírhedt marosvásárhelyi újságíró, Parászka Boróka a magyar kormányt temeti a bécsi sajtóban. Íme a leleplezés:
„Az Orbán-modell nem más, mint illúzió” – figyelmezteti Parászka Boróka a balliberális Der Standard hasábjain az osztrákokat és különösen az FPÖ elnökét, Herbert Kicklt, akinek részéről hiba lenne Orbánt követni, Magyarország ugyanis „időzített bombává” vált. Az osztrák olvasók tájékoztatást kapnak arról, hogy Magyarország nemhogy nem állítja meg a migrációt, hanem még elő is segíti azt, embercsempészek szabadon bocsátásával és a „menekültek” útvonalaira vonatkozó nemzetközi szabályok megsértésével vagy figyelmen kívül hagyásával. (Az állítások nincsenek kibontva, tehát arról például nem értesülünk, hogy nagyságrendileg hány szír és afgán döntött volna az otthon maradás mellett, amennyiben Orbán nem kerítést építtetett volna, hanem legfeljebb kapukat oldalszárnyakkal.)
Hasonlóképpen a családbarát politika is illúzió csupán, a szerző meglátása szerint: Magyarország népessége folyamatosan csökken, a gyermekszegénység pedig nő. Itt sincs belinkelve az Eurostat-táblázat, amely szerint a 18 évesek körében 2015-ben még 40 százalék volt a szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek kitettek aránya, 2022-re viszont ez 18 százalékra csökkent, hogy aztán kétségkívül újra növekedésnek induljon – 2023-ban elérte a 24,4 százalékot, ami nagyjából megfelel az uniós átlagnak. (Ausztriában egyébként szintén romlott a helyzet valamelyest az ukrajnai háború kezdete óta.)
Termékenységi arányszámokkal sem bajlódik a cikkíró, mert még a végén kiderülne, hogy míg Ausztriában a 2019-es 1,46-ból 2023-ra 1,32 lett, Magyarországon az akkorra elért 1,49 minimálisan, de 1,51-re emelkedett. A külföldi/bennszülött arányokkal pláne nem untatja olvasóközönségét – pedig nem kizárt, hogy jobb opciók híján inkább választanák egynémelyek az alacsonyabb osztálylétszámot, mint azt, hogya pajtások fele töri a németet.
Végezetül pedig Parászka Boróka döntő érvként kifejti: Herbert Kickl számára már túl késő új Orbánként politizálni, hiszen Magyarországon hat hónap alatt „a semmiből” felbukkant egy erős kihívó, „több mint 30 százalékos” aránnyal.
A semmiből. Alászállt az egekből, mintegy.
Kickl is nyilván retteghet, hogy amennyiben pártja valamilyen módon az úgynevezett „demokrácia” elveinek megfelelően hatalomra jutna, holnapután az átlagos grazi Zöld vagy az átlagos bécsi szoci úgyis az első adandó alkalommal elzavartatná őt egy szabadságpárti dezertőrrel, aki most vasárnap még az FPÖ eredményváróján táncolt.
*
Ennyi a Mandineren megjelent írás, amit aztán az ismert publicista, Bayer Zsolt rögtön kiszúrt és saját blogján ekképpen „ajánlott” olvasói figyelmébe: „Parászka Boróka – az új Sükő Tamás. Parászka Boróka is becstelen, aljas és gátlástalan agitátor. Hogy ki volt az a Sükő Tamás? Hamarosan írok róla, akit nagyon érdekel, addig is nézzen utána. A lényeg: olyan volt, mint Parászka Boróka: becstelen, aljas és gátlástalan agitátor. A különbség: Sükőt a budapesti szemét kommunisták küldték a székelyek közé lázítani, Parászka meg ott született. A legnagyobb hasonlóság: mindkettő végtelenül ostoba és hülye.”
Az osztrák lap az ominózus írást egyébként így tálalta: „Boróka Parászka: Die kühnen jungen Freunde des alten ungarischen Löwen – Herbert Kickl ist nicht der Erste, der Viktor Orbáns Politik nachahmen will. Er sollte aber wissen: Ungarn ist heute eine tickende Zeitbombe / 1. Oktober 2024”. A szerzőt pedig így mutatta be: „Boróka Parászka ist Journalistin der ungarischen Wochenzeitung HVG.” Azt sem a magyarországi, sem az ausztriai sajtó nem részletezte, hogy Parászka Boróka elsődlegesen a román állami rádió alkalmazottja, a közrádió marosvásárhelyi stúdiójának szerkesztője, aki lám, Székelyföldről „tudósítja” Bécset (via Budapest, HVG) arról, hogy a magyar kormány a végnapjait éli.
Miként Francesca Rivafinoli esetében a valódi kiléte marad homályban, úgy Parászka Borókáról csak kevesen tudhatják, hogy kinek a zsoldjában áll. Bár főállásban a román állam fizeti, mellékállásban pedig a budapesti balliberális körök, a szálak még ennél is tovább vezethetnek…
