Egy megfélemlített filozófiatanár arról beszélt az Europe 1 nevű csatornának, hogy Franciaországban egyre nagyobb az iszlamizáció térhódítása, ami komolyan veszélyezteti az ország kultúráját. Didier Lemaire kénytelen volt elhagyni a tanári pályát és mindenhova rendőri védelemmel kellett mennie, mert véleménye miatt korábban többen is halálosan megfenyegették.
Tavaly azzal vált nemzetközileg ismertté, hogy felhívta a figyelmet: hvárosa, az Yvelines megyében lévő Trappes egyre jobban iszlám befolyás alá kerül. A férfi kijelentette, hogy meg kell védeni a muszlim fiatalokat az egyre jobban begyűrűző iszlám befolyás fenyegetésétől, ám ezt követően elképesztő gyűlöletáradat zúdult rá, rasszizmussal vádolták és többen halálosan megfenyegették, sőt még néhány diákja is ellene fordult.
A tanár a fenyegetések miatt először csak rendőri kísérettel járt be a munkahelyére, majd végleg elhagyta a pedagógusi pályát. A férfi A köztársaság egyik huszárjának levele címmel könyvet is írt a Franciaországban tapasztalt helyzetről, kiemelve a szekularizmus és az iskola viszonyát. A kötetben részletesen beszámolt a saját maga által átélt tapasztalatokról és azt is leírta, hogy miket hallott és látott a diákoktól és a tanulók szüleitől az iskolában, felhívta továbbá a figyelmet az iszlamizmus térnyerésére Trappes városában.
Mostani interjújában arról beszélt Lemaire, hogy egykori városában nem javult a helyzet, sőt még tovább romlott. Elmondása alapján nem ő az egyetlen tanár, akinek biztonsági okokból el kellett hagynia a várost. Beszámolt róla, hogy egy másik filozófiatanár is arra kényszerült, hogy otthagyja a középiskolát, ahol tanított, miután az egyik diákja Allah nevében a tanórán megfenyegette. Arról is beszélt, hogy a probléma nem csak Trappes-ban, hanem egész Franciaországban jelen van, a tanárok Párizsban is fenyegetésnek vannak kitéve.
A riporter kérdésére Didier Lemaire elmondta, hogy bár felhagyott a tanítással és a történtek óta más területen dolgozik, de hiányzik neki a régi munkája és a diákokkal való kapcsolat, ezért írt egy új könyvet A nemzet kis filozófiája címmel, amelyben kifejti, hogy a francia nemzet még soha nem volt olyan megosztott és széttöredezett, mint mostanság. Didier Lemaire felhívja rá a figyelmet, hogy a kultúra a nemzet egyik feltétele, amely az egyén értékét hirdeti. Franciaország kultúráját azonban megtámadták bizonyos életformák és követelések. Elsősorban iszlamista követelésekről van szó: példaként kiemelte a fejkendő viselését, a muszlim étkezési szabályokat és a másik ember megszólítását, amik szerinte különösen problémás témák és egyre nagyobb térnyerésükkel veszélyeztetik az ország kultúráját.
*
A koronavírus-járvány kezelése elleni radikális tüntetések sorozatához hasonló tiltakozó mozgalom indulhat el Németországban az energiaválság és az általános drágulás miatt a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) belső elemzése szerint. Bár egyelőre nem tapasztalni erőszakkal, zavargásokkal fenyegető forrongást a német társadalomban, azzal viszont lehet számolni, hogy a járványügyi intézkedések ellen szerveződött tiltakozó mozgalom akcióihoz hasonló tüntetések kezdődnek, ha a lakosság jelentős része a politikai döntések miatt veszélyben érzi az egzisztenciáját vagy ha ténylegesen veszélybe is kerül a megélhetése. Ilyen helyzetben a szélsőbal és a szélsőjobb is aktivizálhatja magát.
Szélsőbaloldali szervezetek blokád alá vehetnek energetikai cégeket vagy a védelmi iparban tevékenykedő vállalatokat, amelyekre az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben fokozott figyelem irányul. A szélsőjobb akcióinak középpontjában nem intézmények, hanem személyek állhatnak, politikusok, döntéshozók ellen szervezhetnek tüntetéseket.
Mindkét esetben előfordulhatnak bűncselekmények, és az Ukrajna elleni orosz támadással összefüggésben keletkező anyagi nehézségeket szélsőséges iszlamisták is megpróbálhatják kihasználni – áll a legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szerv elemzésében, amely szerint a magát Iszlám Államnak (ISIS) nevező terrorszervezet már fel is szólította követőit, hogy aknázzák ki az „instabil európai politikai helyzetet”.
A szövetségi kormány eddig két, együttvéve bő harmincmilliárd eurós intézkedéscsomagot állított össze az energia drágulása és az infláció emelkedése miatt növekvő terhek enyhítésére. Dolgoznak egy újabb, ezúttal 65 milliárd eurós csomagon is, amellyel kapcsolatban Olaf Scholz kancellár szombaton megjelent heti videóüzenetében kiemelte, hogy a törvényhozási gépezet beindult, így nagyon-nagyon gyorsan gondoskodnak a rászorulók támogatásáról. Hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell az áram, a távhő és a földgáz árát. A villamos energia esetében a piaci szerkezet átalakítására törekednek, a földgáz esetében pedig felállítottak egy szakértői bizottságot és megkezdték az egyeztetéseket az Európai Unióval és a Németországba földgázt szállító partnerekkel.