Európára ácsingózunk nyakig a Balkánban

Berendelték vagy bekérette magát a magyar köztelevízióba ma reggelre Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, ahol elsütötte az ilyenkor szokásos, untig hallott és ismert kampányszlogent, hiszen rohanunk az önkormányzati és európai parlamenti választásokba.

A sok elpufogtatott közhelyet egy meredek kijelentéssel fejelte meg: az MTI szerint azt mondta, hogy „csak akkor tudjuk képviselni közösségünket, ha bejutunk az európai parlamentbe, mert ha nem vagyunk ott, akkor rólunk nem beszél senki”. Ezt nyilván a saját pártjára értette, amelynek most van két képviselője az EP-ben, és reméli, hogy ez így is marad (bár az 5%-os bejutási küszöböt nehéz lesz átugrania a most alig 3%-on mért RMDSZ-nek). Tény viszont, hogy a romániai magyar nemzeti közösségről és annak problémáiról, gondjairól ez a két RMDSZ-képviselő eddig sem sokat beszélt, s amikor mégis, akkor sem hallgatott rájuk senki. Az őshonos kisebbségek – köztük az erdélyi magyarság – ügyei egyrészt hidegen hagyják az Európai Parlamentet, másrészt az unió ezeket tagállami hatáskörben tartja és jegeli.

Kelemen Hunor ugyanakkor megpróbálta saját pártja fontosságát és jelentőségét felfújni, de arról nem ejtett szót, hogy a határon túli, köztük az erdélyi magyarság ügyeit nemzetközi szintéren is meg román–magyar viszonylatban is inkább Magyarország tudta és tudja hatékonyabban képviselni és felvetni, ebben ugyanis a nemzetállam Románia nem érdekelt, az RMDSZ pedig ehhez túl kicsi és súlytalan. Ugyan ő azt állította a tévében, hogy pártja az Európai Parlamentben korábban elindította azt a folyamatot, amelynek a végén az őshonos nemzeti kissebségek védelme, európai szintű rendezése áll, de az eredmény láttán azt kell mondanunk, hogy az RMDSZ „lökete” semmit sem ért…

Kelemen a köztévéből a közrádióba is átment (ha már úgyis ott járt), ahol szintén mondott egy kortesbeszédet, elsütve az RMDSZ-esek kedvenc szlogenjét, miszerint azért kell nekik ott lenniük a román nemzetállami struktúrák minden szintjén, hogy „nélkülünk ne történjenek a dolgok”. A mindenkori magyar közképviselet és érdekvédelem számára nagyon nemes feladat és küldetés ez, bár az elmúlt száz év történelme inkább azt igazolja, hogy Romániában mindig is nélkülünk történtek meg a dolgok, velünk pedig mindig elbántak, gyakorta a saját politikusaink…

S mialatt a romániai magyar parlamenti pár elnöke Budapesten „osztotta az észt”, azalatt a bukaresti parlament épületében a román állam és az államegyház vezetői felavatták az ott kialakított ortodox kápolnát. A képviselőház közleménye szerint a kezdeményezés a román ortodox patriarchátus centenáriumi évét előkészítő események sorába tartozik, ugyanakkor „a törvényhozók és a román ortodoxia szoros kapcsolatát tükrözi”.

„Ez a kápolna nemcsak a román parlamentben dolgozók imahelye, hanem a nemzeti értékeink jelképe is. (…) Végső soron nemcsak menedék a mindennapi kihívások és feszültségek elől, hanem a nemzeti értékek iránti elkötelezettségünk szimbóluma is” – mondta Marcel Ciolacu miniszterelnök a kápolna felszentelése után. A kezdeményezők szerint az egyház oda tér vissza, ahonnan a kommunizmus elüldözte, a kápolna kialakítása jóvátétel is, hiszen Nicolae Ceaușescu parancsára annak idején öt templomot romboltak le, hogy felépíthessék a „Nép Házát”, amelyben ma a kétkamarás román törvényhozás működik.

A román ortodox egyház 2025-ben ünnepli önállósulása (autokefalitása) konstantinápolyi elismerésének 140., illetve a román ortodox patriarchátus megalapításának 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból a bukaresti parlament „a román patriarchátus centenáriumi évének” nyilvánította 2025-öt, és lehetővé tette, hogy az állami intézmények és az önkormányzatok költségvetési forrásokból támogassák az egyházi ünnepségeket. Az erről szóló törvényt a múlt héten hirdette ki az evangélikus vallású Iohannis államfő.

A 2021-es népszámláláson a romániai lakosság 15%-a nem deklarálta felekezeti hovatartozását, akik viszont megtették, azoknak állítólag 85,5 százaléka mondta magát román ortodox vallásúnak. Ami azért tűnik a valóságtól elrugaszkodottnak, mert az utóbbi három évtizedben jelentős létszámgyarapodásnak örülhettek a balkáni országban a neoprotestáns felekezetek és különféle vallási szervezetek, szabadegyházak, sőt szekták.

R. B. M.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Bonyodalmas oktatási és munkarend húsvétkor

Következő hír

Jelentés a tavalyi tordai ezüstpénzleletről

Related Posts
Total
0
Megosztás