A Szlovák Statisztikai Hivatal csütörtökön tette közzé azokat az adatokat, amelyeket a tavalyi népszámlálás nemzetiségre vonatkozó két kérdésére (mert ott ilyen is volt!), valamint az anyanyelvre és a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésekre kapott válaszokból nyertek.
Eszerint az ország 5 449 270 lakosának 83,8 százaléka vallotta magát szlovák nemzetiségűnek. 10,8 százalék valamilyen más identitást jelölt be a kérdőívben. Ezen belül a Szlovákiában élő személyek 7,75 százaléka magyarnak vallotta magát a nemzetiségre vonatkozó első kérdésnél. Ez összesen 422 065 személyt jelent. Ebbe a csoportba tartoznak azok is, akik az első kérdésnél magyart, a másodiknál valami mást jelöltek. Ez utóbbi csoport nagyságát azonban a Statisztikai Hivatal még nem közölte.
A nemzetiségre vonatkozó első kérdésben magát cigánynak valló személyek az ország lakosságának 1,23 százalékát alkotják, ez valamivel több mint 67 ezer személyt jelent. Azok, akik elsősorban ruszinnak vallották magukat, az ország 0,44 százalékát alkotják, ami hozzávetőlegesen 23 700 személyt jelent. Ugyanígy 0,17 százalék (kb. 9400 személy) elsősorban ukránnak, 0,53 százalék (kb. 29 ezer személy) elsősorban csehnek vallotta magát. A hivatal még szintén nem közölte, hogy ezen csoportokban hányan voltak, akik valamilyen második nemzetiséget is megjelöltek.
A második nemzetiségre vonatkozó kérdést a népszámlálás során összesen 306 175 személy töltötte ki, ez az összlakosság csupán 5,6 százalékát jelenti. Ők vélhetően vegyes házasságból származnak, illetve elindultak az asszimiláció útján. 55 496 személy a második helyen a szlovákot jelölte meg nemzetiségeként, ez egyébként az ország lakosságának egy százalékát, a „kétnemzetiségűeknek” pedig 18,1 százalékát jelenti. A nemzetiségre vonatkozó második kérdésre 34 089 személy válaszolta azt, hogy magyar nemzetiségű, ez a két identitást megjelölők 11,1 százaléka. Viszonylag sokan, 88 985-en jelölték meg a második helyen, hogy roma nemzetiségűek. Ők alkotják a kétnemzetiségűek 29,1 százalékát. Hasonló a helyzet a ruszinok esetében, ahol a második kérdésnél 39 810 személy nyilatkozott úgy, ehhez a nemzetiséghez is kötődik. Ez a többes identitásúak 13 százaléka. Továbbá a második lehetőséggel élve 5255-en németnek, 16 175-en pedig csehnek vallották magukat. Ezen csoportok tagjai az első kérdésnél valamilyen más identitást adtak meg. Az ismeretlen nemzetiségűek az ország lakosságának 5,4 százalékát teszik ki.
A statisztikai hivatal demográfiai osztályának vezérigazgatója elmondta: a népszámlálás eredményei igazolták, hogy Szlovákia népessége elöregedőben van. A teljes lakosságot tekintve a gyermekkorúak (14 év alattiak) számaránya 16%, a munkaképes korúaké (15–64 évesek) 67%, az időseké (65 év felettiek) pedig 17%. „A 2011-es adatokkal összehasonlítva jelentősen nőtt a 65 év feletti lakosok aránya minden megyében, a legszignifikánsabban Trencsén megyében” – fűzte hozzá. A népszámlálás első eredményeiből az is kiderül, hogy valamivel többen élnek városokban (az összlakosság 53,2%-a), mint vidéken (46,8%).
Fogy a magyar
Az ország lakosságának közel 82 százaléka, azaz 4 456 102 ember vallotta magát szlovák anyanyelvűnek. Az állampolgárok 8,5 százalékának anyanyelve magyar (462 175 személy), 1,8 százalékáé roma (100 526). Az egyéb anyanyelvűek aránya nem éri el az egy százalékot. A ruszin a negyedik legnagyobb lakossági csoport anyanyelve (a lakosság 0,7 százaléka), az ötödik a cseh (0,6 százalék). Ukrán, orosz, angol, német, lengyel és vietnami anyanyelvű lakosok is élnek Szlovákiában. A szlovák jelnyelvet 1835 lakos jelölte meg anyanyelvként.
A szlovák anyanyelvűek aránya Zsolna és Trencsén megyében a legmagasabb (több mint 90 százalék). A magyar anyanyelvű lakosok a legnagyobb arányban (több mint 20 százalék) Nagyszombat és Nyitra megyében élnek, a cigány anyanyelvűek aránya pedig Eperjes és Kassa megyében a legmagasabb (több mint 4 százalék). Szlovákia lakosságának 12,5 százaléka vallotta magát nem szlovák anyanyelvűnek. A 2011-es népszámlálás során még 508 714 személy, az összlakosság 9,4 százaléka vallotta magát magyar anyanyelvűnek…
A Statisztikai Hivatal illetékese a Pozsonyi Új Szó kérdésére elmondta, egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy a kettős identitás felmérése során milyen kombinációjú nagyobb csoportokat állapítottak meg. Így például nem közölték még, hogy hányan vannak azok, akik az első helyen szlováknak, a második kérdésnél magyarnak vallották magukat, vagy fordítva. Annyi bizonyos szerinte, hogy a második kérdésre érkező több mint 300 ezer válasz igazolta a multietnikusság létezését. Rámutatott, hogy a romák és a ruszinok esetében jóval többen voltak, akik a második kérdésnél vallották be az identitásukat. A hivatal munkatársai azt nyilatkozták, hogy igény esetén azt is ki tudják mutatni, hogy az egyes nemzetiségi kombinációk milyen nagyobb csoportokat alkotnak, illetve később a honlapjukon is közölnek részletes bontást tartalmazó táblázatokat.
