Közvitára bocsátotta a román igazságügyi minisztérium az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló különleges ügyészi részleg (SIIJ) felszámolásáról szóló törvénytervezetet.
A tervezet szerint a SIIJ hatáskörébe tartozó ügyek kivizsgálása 42 ügyészre fog hárulni. Közülük 12-t, akik Bukarestben tevékenykednek majd, a legfőbb ügyészség, a vidéken ténykedő 30 ügyészt pedig a táblabírósági ügyészségek állományából nevezi majd ki a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM), a bírák és ügyészek szakmai testülete. Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter szerint ezt a rendszert az Európai Ügyészség mintájára alakítanák ki.
A főügyészségről kinevezett ügyészek hatáskörébe tartozik majd a CSM tagjai, valamint a legfelsőbb bíróság, a legfőbb ügyészség, a táblabíróságok, a katonai ítélőtábla bírái és ügyészei által elkövetett esetleges törvénytelenségek kivizsgálása. A megyei táblabíróságokról kiválasztott ügyészek a bíróságok, törvényszékek és katonai bíróságok bíráinak és ügyészeinek ügyében vizsgálódhatnak.
Az igazságügyi minisztérium által közzétett törvénytervezethez január 31-ig lehet észrevételeket, javaslatokat hozzáfűzni, azt követően a kormány asztalára kerül, majd kormányzati törvénykezdeményezésként terjesztik a parlament elé. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével két hónapja alakult nagykoalíció közös kormányprogramjában március 31-e szerepel határidőként a SIIJ felszámolására. Brüsszel korábban jelezte: Románia máris elkésett ezzel.
A bukaresti média szerint a SIIJ felszámolása az egyik feltétele annak, hogy az Európai Bizottság beszüntesse az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM), amelytől Románia schengeni csatlakozása is függ. Brüsszel szerint ugyanis a különleges ügyészi részleget azért hozta létre a korábbi baloldali kormánytöbbség, hogy politikai felügyelet alá gyűrje és megfélemlítse az igazságszolgáltatást.
A különleges részleget a 2016–2020-as parlamenti ciklus szocialista (a PSD körül alakult) kormánytöbbsége hozta létre, amely szerint azért kellett elvenni a korrupcióellenes ügyosztálytól (DNA) a bírák és ügyészek dossziéit, hogy a vádhatóság ne tarthassa sakkban a bírákat mondvacsinált ügyekkel. A DNA módszereit az RMDSZ is több ízben bírálta, arra hivatkozva, hogy a vádhatóságok megalapozatlan nemzetbiztonsági vagy korrupciós ügyekkel hurcolják meg és próbálják megfélemlíteni a magyar közösség vezetőit. Ezzel ugyanakkor azt próbálta sugallni a magyar párt, hogy kizárólag csak a román pártok politikusai korruptak, a sajátjai nem, holott erre számos ellenkező példa akadt az elmúlt három évtizedben. A közvélekedés egyébként az Romániában, hogy az RMDSZ rendszeresen hátráltatja az igazságügyi reformokat.
A SIIJ felszámolásának módja kényes kérdés Romániában, az ekörül kiéleződött vita volt az egyik oka a 2020-as választások nyomán (a PNL, az RMDSZ és a Mentsétek meg Romániát Szövetség – USR részvételével) alakult jobbközép kormánykoalíció felbomlásának.
A mostani nagykoalíciót létrehozó pártok úgy akarnak eleget tenni a SIIJ felszámolásáról szóló brüsszeli elvárásnak, hogy a bírák és ügyészek dossziéi ne kerüljenek vissza a DNA-hoz. Predoiu megoldási javaslatáról Stelian Ion, az immár ellenzékben lévő USR volt igazságügyi minisztere viszont azt állította: ez nem a SIIJ felszámolása, a „különleges ügyészi részleg” helyett majd a „különleges ügyészek” fogják politikai ellenőrzés alatt tartani az igazságszolgáltatást. Ezek a trükközések, továbbá a törvények állandó változásai, valamint az általános korrupció az oka annak, hogy Románia schengeni csatlakozása várat magára, az EU pedig életben tartja a CVM-et, ami a jogállamiság sérülékenységének a jele.
