Felavatták Vaszi Jánoska emlékjelét Sepsiszentgyörgyön

Kovászna megye székhelyén ma leleplezték a városban 38 éve felrobbant pokolgép ártatlan gyermekáldozatának az emlékművét.

A székely város főterén a román kommunisták által állított Mihai Viteazul-lovasszobor mellett 1984. június 5-én robbant pokolgép, amely egy ott játszadozó 11 éves magyar fiú életét oltotta ki. A korabeli hatóságok a szobor megsemmisítését célul kitűző terrorcselekménynek könyvelték el az eseményt, az elkövetőt azonban nem azonosították. Egyértelműen a román politikai rendőrség, a Securitate állt a háttérben, hiszen a diverziót belső magyarellenes tisztogatások követték a helyi állami és pártapparátusban.

Ahogy a város RMDSZ-es polgármestere fogalmazott: a megölt gyermek már nem érhette meg, hogyan seperték le a színről a magyarokkal nem elég keményen bánó kommunista vezetőket, hogy helyükre saját zsarnokait ültesse a Ceaușescu-rendszer, mert minden erővel és cselekedettel azon voltak, hogy ellehetetlenítsék, identitásában, hitében megtörjék, kultúrájától megfosszák, lefejezzék a magyar közösséget. Megjegyezte: a rendszerváltás utáni több mint harminc év sem volt elég, hogy a gyilkosát megtalálják. Mert nem is keresték az akkori diktatúra mai demokrata örökösei (folytatói?).

Az áldozat, Vaszi Jánoska idén töltötte volna be az ötvenedik évét. Az őt idéző emlékművet Sárpátki Zoltán szobrászművész készítette a város megbízásából, Antal Árpád polgármester és Rápolti Éva, az áldozat testvére leplezte le. Azután megkoszorúzták Vaszi Jánoska és az azóta már szintén elhunyt szülei sírját a katolikus temetőben. A sepsiszentgyörgyi megemlékezés keretében levetítették Vörös T. Balázs és Filep Farkas Emlékmű helyett – Vaszi Jánoska emlékére című dokumentumfilmjét.

A sepsiszentgyörgyi szoborcsoportot amúgy Gir Radulescu bukaresti szobrász készítette, és 1982-ben a kommunista diktátor jelenlétében leplezték le. Az 1984. június 5-én a szobor mögött történt erős robbanás kioltotta a magyar gyermek életét, a szobrot azonban nem rongálta meg.

Mihai Viteazul (azaz II. Mihály) 1593-tól volt Havasalföld fejedelme, 1599-ben Erdély és 1600-ban Moldva fejedelmi trónját is elfoglalta a bécsi udvar zsoldjában állva, de pár hónap alatt elveszítette mindhárom állam feletti fennhatóságát, miután a Habsburgoknak már nem volt szükségük rá, 1601-ben el is tetették láb alól. A vajdát a romániai tankönyvek „a román fejedelemségek első egyesítőjeként” mutatják be, a nemzeti legendárium részeként.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Vízilabda Eb: elúszott Dalmáciában a bajnoki cím

Következő hír

Véletlenül feltárta a magyar ellenzék lélektanát

Related Posts
Total
0
Megosztás