Az őshonos juhfajtának, a Székelyföld hegyvidékéhez jól alkalmazkodó vöröspofájú berkének a fajtajellegét szeretnék megőrizni, és ennek fontosságára a gazdák figyelmét ráirányítani – ezzel a céllal szervezték meg immár negyedik alkalommal az Országos Vöröspofájú Berke Kiállítást a Hargita megyei Kászonaltízen szombaton. A rendezvényen 31 gazda állította közszemlére juhait.
Pásztorreggelivel kezdődött a nap Kászonaltízen szombaton. „Ilyen kiadós pásztorreggelit, ilyen jóízű feltűrt túróspuliszkát sehol máshol nem lehet enni, mint itt” – fogalmazott Balló István, a Hargita Megyei Juhtenyésztők Egyesületének elnöke, az Országos Vöröspofájú Berke Kiállítás egyik szervezője.
Mintegy 31 gazda 32 juhcsoportot (öt anyajuhot és egy berbécset) helyezett közszemlére, hogy a szakmai zsűri elbírálhassa azokat. Azt pontozták, hogy az adott juh mennyire felel meg a fajtaleírásnak, például, hogy mennyire magas, milyen a fej és fül állása, milyen a gyapjúja – sorolta a szempontokat, amelynek alapján kiválasztották a legjobbakat. Szerinte azért is fontos ez a találkozó, hogy arra ösztönözzék a gazdákat: ne keverjék más fajtákkal, őrizzék meg fajtajellegét és azt nemesítsék. „Ez a fajta ugyanis az, amelyik a legjobban alkalmazkodott ehhez a vidékhez, nem igényes a takarmányra, jól bírja a járást, hosszú távokat bír megtenni” – jegyezte meg az egyesületi elnök. Ez az egyetlen olyan őshonos juhfajta, amely Székelyföldön ekkora állomány formájában megmaradt, és amely túlélte az elmúlt 70 év kollektivizálási, iparosodási változásait a mezőgazdaságban. A gazdáknak arról kell építő jellegű vitákat tartaniuk, hogy a piaci kihívásoknak is megfelelve ezt a fajtát a tejhasznosítás vagy húshasznosítás irányába kellene-e nemesíteni.
Megjelent Kászonaltízen az RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter is, aki közhelyekkel traktálta a médiát, majd vigasztalni próbálta a gazdákat az emberi életeket veszélyeztető és az állatállományt tizedelő, túlszaporodott medvepopuláció kapcsán, de nem sok sikerrel.
Minden gazda öt anyajuhot és egy berbécset kellett kiállítson, a szakmai zsűri pedig pontozta a legjobbakat. Első helyezést ért el összesítésben juhcsoportjával a Kovászna megyei Hilib faluból Szabó Sándor. Második helyet a csatószegi Kerekes Csaba érdemelte ki juhaival Hargita megyéből, a harmadik helyezést pedig az illyefalvi Hoosz Alfréd érte el Kovászna megyéből. Az anyajuhok kategóriában első helyezést érő pontszámot ért el juhaival ifj. Molnár Ede Martonfalváról, második helyezést a csernátoni Kászoni László, harmadik helyezést pedig Kerekes Csaba érte el, utóbbi ezzel a második díját zsebelte be. A legjobb berbéccsel az illyefalvi Domokos Huba, a korábban említett Szabó Sándor, valamint Darie Ionel rendelkezett, és ebben a sorrendben osztották ki számukra a díjakat. A zsűri különdíjakat is adott többek között a legvörösebb pofájú, legegyöntetűbb, valamint a legjobb gyapjúminőségű tenyészcsoportnak.
Ugyanakkor pontozták a pásztorkutyákat is a kutyabemutatót követően. A rendezvény – amelynek elődje volt a 2011 óta megszervezett Pásztortalálkozó – 2018-tól kezdődően vált szakmai jellegűvé , idén is színes programokban bővelkedett, hiszen nemcsak az állatállományt lehetett megszemlélni, hanem különböző kulturális programokkal is szórakoztatták a jelenlévőket.
(Forrás: Székelyhon.ro)
