A román tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok. A pluszmunkát az állam nem vagy rosszul fizeti.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség képviselői hétfői közös közleményükben azt írták, egyre több jelzést kapnak arról, hogy bizonyos iskolák és tanfelügyelőségek vezetősége nyomásgyakorlással, megfélemlítéssel próbálja rávenni a tanárokat a próba-képességvizsgán és -érettségin való részvételre. Meglátásuk szerint akik így járnak el, csak a román oktatás válságának fenntartásához járulnak hozzá.
Közleményükben a szakszervezeti képviselők hangsúlyozták, a Bolojan-kormánynak a 2025/141-es törvénybe foglalt oktatásellenes intézkedései hatására drámaian, 15-20 százalékkal csökkent a tanügyi alkalmazottak vásárlóereje. A kifogásolt intézkedések közül kiemelték a tanárok kötelező óraszámának növelését, az osztály- és csoportlétszámok növelését, az oktatási intézmények összevonását, az étkezési, illetve vakációs utalványra jogosító jövedelemhatár csökkentését, illetve a bírósági úton megnyert bérkiegészítések kifizetésének elhalasztását.
Rámutattak arra is, hogy a tiltakozásnak ez a formája anyagilag nem érintené a tanárokat, de erős jelzést közvetítene. Ez csak egyfajta teszt a tanév végi nagyszabású tiltakozások előtt. A megfélemlítések és nyomásgyakorlások ellenére számos oktatási intézményben bojkottálni fogják a próbavizsgákat a tanárok – szögezték le a közleményben.
Közismert, hogy Romániában központosított politikai irányítás és nyomásgyakorlás érvényesül a közoktatás minden területén, az intézményvezetőket (iskolaigazgatókat) és megyei komisszárokat (tanfelügyelőket) pártpolitikai alapon nevezik ki. A magyar nyelvű oktatásban sincs másként, az RMDSZ monopóliumszerű hatalma a bukaresti hatalom jóváhagyásával burjánzik ezen a téren is.
