2013 óta folyamatosan csökken a sertésállomány Romániában, amely 2022 végére már csak 3,3 millió darabot tett ki – derül ki az Economica.net gazdasági portál uniós adatokon alapuló elemzéséből. Magyarországon közel nyolcvanéves mélypontra süllyedt a sertésállomány.
A romániai állomány csupán egy év alatt mintegy 291 ezer darabbal csökkent, azaz 8 százalékkal, ha a sertések teljes számát, és 4,7 százalékkal, ha a tenyészállományt (kocák) nézzük. A 2006-os évhez képest például a darabszám kevesebb mint a felére csökkent – a 2006-os állománynak csak 48,9 százaléka van meg. Hosszú évekbe telik, amíg talpra áll a sertéspestis által padlóra küldött romániai húsipar. Bár leszálló ágban van az afrikai sertéspestis terjedése Romániában, a szigorúnak mondott hatósági felügyelet ellenére mégis megjelennek új és új fertőzésgócok. Ilyenkor ezerszámra ölik le az állatokat.
Európa többi részével összehasonlítva a 100 hektárra vetített állománysűrűség tekintetében csak Szlovákia (28,7 sertés/100 hektár), Litvánia (22,6 sertés/100 hektár) és Bulgária (14,7 sertés/100 hektár) áll rosszabbul, mint Románia, ahol 40,5 sertés jut 100 hektárra, és a teljes állományt tekintve Spanyolország, Németország, Franciaország, Dánia, Hollandia, Lengyelország, Olaszország és Belgium után a kilencedik helyen áll a kontinensen. Összehasonlításképpen, Spanyolországban 34 millió állatot tartanak, ami tízszer több, mint Romániában, és 290 állat jut egy hektárra.
Az adatokból az is kiderül, hogy a helyi fogyasztásnak csak az egyharmadát biztosítja a honi termelés. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a sertések több mint 61 százalékát jogi személyiséggel nem rendelkező gazdaságokban, azaz 100-nál több sertést tartó háztartásokban nevelik. Országos szinten mintegy 50 ezer olyan gazdaság van, ahol sertést, szarvasmarhát, juhot, kecskét és baromfit tartanak. A jogi személyiség nélküli sertéstartó gazdaságok aránya 2015-ben még 63 százalék volt.
Az afrikai sertéspestist sikerült visszaszorítani ugyan, de ezzel együtt beáldozták a romániai sertéságazatot: a disznóhús 90 százalékát már importálja az ország.
Magyarországon hiába magasak jelenleg az élősertés-árak, a likviditásukat vesztett termelők az elmúlt időszak veszteségeit még nem tudták pótolni, miközben hatékonyságjavító beruházásokra kellene költeniük. Hosszabb távon Magyarországon folyamatos a sertésállomány csökkenése, utoljára 1946-ban volt olyan alacsony, mint a KSH által mért decemberi, kevesebb mint 2,6 milliós. Ez éves alapon 6,2 százalékos leépülést jelent, ami némileg magasabb az Európai Unió 5 százalékos átlagánál. A sertésállomány fogyása a nagy sertéstartó tagállamokban, Spanyolországban, Németországban és Lengyelországban is jellemző.
