Irán második embere, Ebrahim Raiszi elnök egy helikopter-balesetben vesztette életét a múlt hét végén az azeri határhoz közeli Varzekán város közelében. 63 éves kora ellenére még igen nagy karrier előtt állt: Raiszit emlegették ugyanis Ali Hámenei ajatollah, azaz Irán legfelsőbb vezetőjének utódjaként.
Legelső hírek szerint az elnök helikoptere kényszerleszállást hajtott végre, később azonban kiderült, baleset történt, amelyben a gépen utazók életüket vesztették, az államfő mellett a külügyminiszter is. A légijármű a perzsa ország Kelet-Azerbajdzsán tartományából, az iráni–azeri határ közeléből tartott vissza Tebrizbe, a tartomány székhelyére három helikopterből álló konvojával. Két helikopter sikeresen elérte úti célját, a Raiszit szállító gép viszont becsapódott egy hegyoldalba.
A többi helikopter személyzeteinek nyilatkozatából kiderült, hogy amikor elindultak, nem számítottak rossz időre. A baleset napján, valamint a másnap közzétett videófelvételeken is látható volt, hogy a két országot elválasztó hegyes vidéket hatalmas köd lepte el. Ilyenkor magasabban kell repülni, egy helikopter viszont nem tud 4500–5000 méteres magasságokat elérni, hiszen akkor már oxigénre lenne szükség, ami a helikoptereken nincs. A Raiszit szállító helikopter teljesítményét tekintve sem lett volna képes ekkora magasságot elérni.
A katasztrófa másik okaként a GPS-jel hiánya lehetett. A baleset helyszíne ugyanis a GPS nélküli zóna határán van – amit a gázai konfliktus kirobbanása óta az USA kialakított Izrael tág körzetében –, így a felhőben gyakorlatilag vakon repülhettek, mire egyszer csak ott termett előttük a hegy. Az átlagos sebesség 180–200 kilométer/óra körül mozoghatott, ilyen gyorsaságnál viszont már nincs meg az a biztonsági tartalék a reakcióidőben, hogy a pilóta reagálni tudjon – akár úgy, hogy kikerüli a hegyet, vagy feljebb emelkedik. Másodpercek tört része alatt lezajlik egy ilyen baleset – hangsúlyozzák a szakértők.
Talán nem mindenki tudja, hogy a Global Positioning System (GPS, Globális Helymeghatározó Rendszer) az USA Védelmi Minisztériuma által elsődlegesen katonai célokra kifejlesztett és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – globális műholdas navigációs rendszer, ezt alap kiépítésben 24 műholdból álló flotta alkotja, amelyek közepes magasságú Föld körüli pályán, körülbelül 20 ezer km magasságban keringenek. Az Amerikai Egyesült Államok a GPS-t bármikor le tudja kapcsolni, s ezt időnként meg is teszi, különösen a konfliktusos zónákban, ahol érdekeltségei vannak. Pl. hogy az iráni drónokat ne tudják izraeli célpontokra irányítani – legalábbis nem amerikai segítséggel.
Azt is tudni kell, hogy az iráni elnököt szállító gép éppen egy amerikai gyártmányú Bell 212-es volt, ami egészen furcsa. Hiszen az USA a számos, a teheráni iszlamista rendszer ellen bevezetett szankció között betiltotta a repülőgépekhez és helikopterekhez szükséges alkatrészek exportját Iránba. A szükséges felszereléseket Irán kénytelen olyan partnerein keresztül beszerezni, mint például Törökország és Azerbajdzsán. Feltételezhető, hogy ha nem is a teljes iráni légi flottát, de az elnöki járatokat biztosan karban tartották, kicsi tehát az esélye, hogy menet közben romlott el valami. Bár a Raiszit szállító helikopter egy mintegy harmincéves darab volt! A Financial Times brit lap szerint 1994-ben adták át az iráni légierőnek, az első Bell 212-es pedig 1968-ban szállt fel először, gyártását 1998-ban be is fejezték. Egyes becslések szerint Iránnak összesen 62 darabja lehet ebből az ócska helikoptertípusból.
Az iráni rendszer jövőjét latolgatók szerint jelenleg némi káosz van a 87 milliós, főleg perzsák, azeriek és kurdok, 90 %-ban az iszlám síita ágát vallók lakta országban. A 63 évesen elhunyt Raiszi elnököt tegnap nagy részvét mellett temették el, feladatai ideiglenes jelleggel a 68 éves Mohammad Mokhber vette át, aki 2021 augusztusa óta tölti be az első alelnöki posztot.
Iránban a következő elnökválasztást 2025-ben tartották volna, ám a törvények értelmében Raiszi halála miatt ötven napon belül előrehozott elnökválasztást kell tartani. Hatalmi harc indulhat meg az elnöki székért: Raiszi ugyanis nemcsak államfő volt, őt szánták a már 85 éves Ali Hamenei ajatollah (síita főpap), Irán legfelsőbb vezetője utódjának is. Az elnöki pozícióra sokan jelöltethetik magukat, de a 12 tagú Őrök Tanácsa dönti el, hogy ki indulhat a választáson. Az Őrök Tanácsa tagjainak kinevezésére meg maga a legfelsőbb vezető, Hamenei van leginkább hatással, hat tagját közvetlenül ő nevezi ki. Nyilvánvalóan a konzervatívabb jelöltek indulhatnak elsősorban, a következő elnök négy évig lája el az elnöki feladatokat. Hosszú távon egy újabb erőskezű politikus felemelkedése várható, de ehhez még el kell telnie egy kis időnek – vélik a szakértők, akik szerint a jelenlegi geopolitikai helyzetben Irán aligha teheti meg, hogy meghunyászkodó politikát folytasson.
