Gyergyóban bányanyitást terveznek, de nem mindenki örül

A székelyföldi sajtó szerint bukaresti cég nyitna külszíni bányát Gyergyószentmiklós közelében, bár egyelőre azt sem lehet tudni biztosan, hogy mit is szeretnének ott kitermelni: építőanyagokat vagy érceket. A nyitás körül sok még a kérdőjel, nagyon kevés a konkrét információt, de már a lehetőség gondolatát, az elképzelést is sokan ellenzik.

Másfél héttel ezelőtt már zajlott egy megbeszélés, amelyen a bányanyitást tervező cég képviselői a gyergyószentmiklósi polgármester és az önkormányzati képviselők előtt ismertették az elképzeléseiket. A megbeszélésről csak a múlt hét végén szivárogtak ki az első információk, és a közösségi médiában hozzászólók nagy többsége felháborodottan reagált a bánya létrehozásának a gondolatára is.

Azóta megszólaltak különböző civil szervezetek is, amelyek elsődlegesen a feltételezett bányanyitás részleteinek ismertetésére szólítják fel a hatóságokat és a befektetőket. Úgy tudják, hogy a kitermelés helyszíneként a várostól északi irányban nagyjából 5 kilométerre fekvő, közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozó, a Natura 2000 program által védett, Kürücök néven ismert területet határozták meg. A bukaresti Strategic Resources Central néven bejegyzett cég két engedélyt is birtokol a Gyergyóditróhoz tartozó Orotva, valamint Gyergyószárhegy és Gyergyószentmiklós területein olyan fémek felkutatására és kitermelésére, mint a titán, cirkónium, kobalt és nikkel – ezeket elsősorban az elektronikai cikkek és az akkumulátorok, illetve elemek gyártásában hasznosítják. Ugyanakkor a cég vezetőinek és egy 2019-ben volt gazdasági miniszternek a nyilatkozataiból az is kiderül, hogy a fent említett területen található Európa feltehetően legnagyobb kobaltnikkel tartaléka. Egyes források szerint azonban a szienit nevű magmatikus kőzet kitermelésében lenne elsődlegesen érdekelt a bukaresti vállalat.

A civilek közleményükben leszögezik, hogy „bármennyire is csábítónak és ígéretesnek tűnik a fejlett és zöld technológiákon alapuló fenntartható helyi fejlődés lehetősége, aggasztónak tartjuk a városvezetés rejtett, átláthatatlan és szabad rendelkezésű hozzáállását a régióban lehetséges bányászati beruházások kapcsán. Ugyanis sem az önkormányzat, sem a kereskedelmi társaság nem tartotta indokoltnak, hogy még a legelején, a projekt bemutatásának a kezdeti szakaszában tájékoztassák a helyi közösséget, ezáltal lehetőséget adva arra, hogy proaktívan vegyenek részt az őket hosszú távon érintő témában‟. Felszólítják a hatóságokat és a befektetőket, hogy biztosítsák a közösség számára a legszélesebb átláthatóságot, a törvények, a környezeti tényezők, a helyi lakosság jogainak és érdekeinek tiszteletben tartását. Mint írják, joguk van arra, hogy szabadon és tájékozottan döntsenek arról, hogy kívánnak-e bányászati projektet a területen, vagy sem. Egyúttal elvárják, hogy a helyi közösséget vonják be a teljes döntéshozatali folyamatba.

Az RMDSZ-többségű gyergyószentmiklósi képviselő-testületből az Erdélyi Magyar Szövetség emberei álltak elsőként a nyilvánosság elé. Egy sajtótájékoztatón Tusa Szilárd elismerte, hogy a múlt héten volt egy informatív megbeszélés, amelyen a bányanyitást tervező cég képviselői azt állították, hogy tevékenységük nem kémiai módon zajlana, hanem környezetkímélőbb technikával dolgoznának – erről azonban nem derültek ki részletek. Az is elhangzott, hogy az érintett hegyvonulatban titán és vanádium is található (és más elemek, amelyek elektronikai cikkek vagy processzorok gyártásához szükségesek), az üveg- és kerámiagyártásban hasznosítható szienit mellett. A cég részéről azt is közölték a jelen lévő önkormányzati képviselőkkel, hogy a bányászathoz szükséges engedélyek kibocsátása országos hatóságok hatásköre, ebben a városnak nincs illetékessége, a megbeszélést csak azért kezdeményezték, hogy tájékoztassanak a terveikről. Az önkormányzat részéről nem született semmilyen állásfoglalás ezen a beszélgetésen, épp ezért arra várnak, hogy az elmondottakat írásban is közölje velük a vállalat.

Az EMSZ-es képviselők a megbeszélést követően nem akartak azonnal állást foglalni a témában, hanem az elmúlt napokban szakemberek véleményét kérték ki. Ezek után arra a következtetésre jutottak, hogy a bányanyitás folyamata nem annyira egyszerű és egyirányú folyamat, ahogy azt a cég illetékesei a megbeszélésen mondták a jelenlevőknek. Az EMSZ számításai szerint Gyergyószentmiklós ebből várható jövedelme a bányajáradékból származó évi 10 ezer euró lenne, ami elenyésző azokhoz a várható károkhoz képes, amik a bánya tevékenységéből keletkeznek. A környezetkárosító hatás ebből a legfontosabb (Natura 2000-es természetvédelmi terület és egy Európában egyedinek számító védett lepkefaj élőhelye is a Kürücök völgye), de említették a várható porszennyezést is. Ugyanakkor felvetették, hogy a húsztonnás teherautók a város útjain vinnék a kitermelt anyagot a vasútállomásra, és nem tudni, hogy ott miként tárolnák, amíg egy-egy vonatszerelvényre való összegyűl. Rámutattak, hogy lehetnek ebben radioaktív anyagok is, amelyek az illető térségben szintén megtalálhatók.

Összegzésképpen kifejtették, hogy határozottan ellenzik a bánya megnyitását. Mivel az önkormányzatnak korlátozottak az eszközei ebben, a Kürücökben területekkel rendelkező embereket kérik, hogy ne tegyék lehetővé földjeiken a bánya megnyitását. A közösség összefogására is számítanak, akár helyi népszavazás kezdeményezését is vállalják – utalva arra, hogy évekkel ezelőtt Gyergyóditróban is volt terv szienitbánya létrehozására, de az egy referendumon bukott meg.

Total
0
Megosztás
Total
0
Megosztás