„Habzó szájjal náciznak a komcsik”

Orbán Viktor tusnádfüdői beszédének elhangzása óta egyébről sem szól a magyarországi balliberális média, mint a magyar miniszterelnök rasszistának vélte kijelentéséről. Ezt szajkózza a hasonszőrű nyugati és kisantanti sajtó is. Mivel ezek a manipulátorok egyszerre küzdenek értelmezési nehézségekkel és tisztességdeficittel, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója egy rövid írásban tette helyre őket. Lásd alább.

A Mandineren közölt írásában reagált a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd arra, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn mondott beszédének egy részlete – amelyben kifejti, hogy az internacionalista baloldalnak van egy csele, mégpedig az, hogy az az állításuk, hogy Európában eleve kevert fajú népek élnek és mi, magyarok nem akarunk kevert fajúvá válni – több baloldali politikusból is heves reakciókat váltott ki.

Mint írja: „Habzó szájjal náciznak a komcsik, egyelőre az a különbség köztük és az orosz agresszió Ukrajnát nácizó indoklása között, hogy a magyar baloldal még nem lövet. Akár lövethetne is, amint a főnácizó Gyurcsány 2006-ban bizonyította is. A szépelgők gyönyörű idézetekkel támasztják meg abbéli tételmondataikat, hogy csak egy emberi faj létezik, lettlégyen akármilyen a bőrszín, vallás, szexuális irányultság avagy netezési szokások. Nemes és támogatandó eszme, csak van benne egy kis logikai bibi.”

Demeter Szilárd írásában kifejti, hogy szerinte Arisztotelész óta alapvetően a fogalmi megközelítés két logikai osztályon alapszik: ez a faj- és nemfogalom. Mint írja, a tudomány is ezt alkalmazza. Hozzáteszi: a nemfogalom az általánosabb, az azalatti fajfogalmakkal jelölt létezők csoportjait a „megkülönböztető jegyek” (differentia specifica) alapján határoljuk el egymástól.

A kérdés tehát az, hogy az ember fogalma faj-, avagy nemfogalom-e? – írja Demeter. Szerinte ha fajfogalomként tekintünk rá, akkor keresnünk kell egy fölsőbb nemfogalmat (főemlős, élőlény, létező), meg kell határoznunk a megkülönböztető jegyeket (gondolkodás, nevetés stb.). Szerinte itt jön be a világnézeti álláspont. Kiemeli, hogy amennyiben azt mondjuk, hogy az ember fogalma fajfogalom, akkor tulajdonképpen azt állítjuk, hogy az ember egy a főemlősök, élőlények, létezők csoportjai közül.

Csakhogy a keresztény tanítás szerint az ember Isten képmására teremtetett, ő a Teremtés jó pásztora. Ahogy a filozófusok mondanák, kitüntetett létező. Mint ilyen, felelősséggel bír – hangsúlyozza az író-filozófus. Hozzáteszi: az ember a felelős a földi világért, ő a lét pásztora. És mint annyi minden más, ezt az értelmezést vette át a nyugati szekuláris civilizáció is. Ebből kiindulva az ember fogalmát nemfogalomként szokás értelmezni. Emlékeztetett: így került be az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatába a következő passzus, miszerint „Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.”

A főigazgató úgy fogalmaz: az emberi jogok nyilatkozatában tehát a megkülönböztetés tilalmát az emberi nemen belül értelmezett emberi fajokról mondják ki, majd hozzáteszi: „Szóval óvatosan a nácizással, mert a fürdővízzel együtt az ember gyerekét is kiöntitek.”

Total
0
Megosztás
Előző hír

Erdély tizenhét településén koncertezik Mága Zoltán

Következő hír

Túlterheltek az ukrán atomerőművek

Related Posts
Total
0
Megosztás